Miért van bűntudatom miután vezetek?
Valahányszor autózok hosszabb távon, utána este, itthon mindig elgondolkodok.
Főként az előzések miatt. Azt leszögezem, hogy veszélyes manővereket, vagy necces előzéseket nem szoktam csinálni, csak akkor előzök, ha tiszta. S épp ezért nem is értem, hogy utólag miért jön rám egyfajta utólagos "megbánás".
Beismerem, hogy nem mindig szoktam betartani a 90-es korlátozást, különösen ugye, ha előzök, de büntetésem még nem volt, s mint mondtam, nem vagyok közveszélyes!
Például múltkor is volt egy szitu, de nem mentem bele az előzésbe. Szokásos módon meggondoltam, felmertem a terepet, de mondtam, hogy inkább nem, lehet jön egy félőrült, aki akkor bukkanna fel, amikor már előzök. Aztán kicsit arrébb majd nyugodtan elhagytam.
Ettől függetlenül mindig eszembe jut itthon, hogy mehetnék nyugodtabban is, mi van ha ez történt volna, mi van ha az. Hozzateszem, hogy megvannak a környező útvonalak 100 kilométeres körzetben, amerre járok, tehát az utakat ismerem jól.
Tényleg furcsa, de gondolom nagyon kezdő vagy még.
Az, hogy előzés közben átléped a megengedett sebességhatárt, szerintem teljesen rendben van: az előzés mindig rejt magában veszélyt (még teljesen tiszta helyzetben is - pl. lehet, hogy rágyorsít az előzött jármű, mikor mellette vagy, akkor ha nagyobb a sebességkülönbség, könnyebben beférsz elé), jobb minél hamarabb túllenni rajta. Aztán viszont gázelvétel!
Ha jó időben, megfelelő út- és látási viszonyok mellett 95-100-as sebességgel közlekedsz országúton, azért sem fog rád senki követ vetni. Légy észnél, figyelj mindenre és mindenkire, akkor nincs oka a lelkiismeretfurdalásnak!
Az a helyzet, hogy nem vagyok kezdő, évek óta van jogosítványom, s ezalatt nem éppen csak két évet értek.
Valamint vezetni is vezetek eleget a munkámból adódóan.
Érdekes módon vezetés közben nem gondolok ilyesmire, tudom, hogy hülyeséget nem csinálok, aztán csak megyek.
Óvatos vagyok, mert mikor megkaptam a jogsimat csináltam egy-két veszélyesebb előzést, a családi kocsi nem elég erős, így nem úgy ment ahogy én akartam. Hamar, néhány út után rájöttem, hogy ez így nem lesz jó, stílust váltottam, és megtanultam szépen felmerni a terepet, felbecsülni a környezetem. Azóta már egy erősebb autóval járok, tehát csak könnyebb dolgom van.
Utólag azonban, ahogy mondod, mindig veszélyesnek tartom őket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!