Normális hogy 29-30 évesen azt érzem,hogy elvagyok "használódva"?

29 vagyok jelenleg de valami borzasztó dolgok vannak velem.

Régen szabadnak,boldognak,szépnek tartottam magam, imádtam az életet minden percét kiélveztem ez tartott kb 25 éves koromig.

Fiatalkorom az nagyon jó volt mindig volt csajom valamikor egyszerre több is, szexmániás voltam, folyamatosan szexeltem...bulizni jártam úgy éltem mint hal a vízben. Ezek mellett 8 évig drogoztam és olyan volt mint egy álom az egész élet (nyilván a drogok miatt is).

Szóval sok rossz dolgot tettem de imádtam az egészet.

Most eljutottam odáig hogy már élni nincs kedvem gyógyszerek nélkül(néha be nyugtatózom magam,iszok stb stb...szó szerint depressziós lettem amióta szakítottam az utolsó barátnőmmel, szóval orvoshoz is járok.

De mindegy nem is ez a lényeg 3 éve csak szenvedek nincs párkapcsolatom, nem is kell, mindenki kihasznált, magányos vagyok szóval az összes szar rám szakadt.

Semmi nem tesz boldoggá, nem is törődnek velem az emberek, mintha csak úgy elmúlott volna az egész fiatalkorom. Sokan megjegyzik hogy jól nézek ki stb de zéró önbizalmam lett...egyáltalán nem tetszek magamnak,ezért sem merek párkapcsolatot kialakítani. Szexuálisan sem vagyok már olyan aktív mint régen..egyszóval sokkal nehezebb lett minden.

Kinyírni azért még nem akarom magam, de normális ebben a korban "kiégni"?

Bocsi hogy hosszú lett de le kellett valahova írnom már.