Normális hogy 29-30 évesen azt érzem,hogy elvagyok "használódva"?

8 év drogozás? Milyen drog? Meg milyen gyakran?

Az azért eléggé meg tudja viselni a szervezetet meg a lelkivilágot...

Utolért a karma :D De amúgy gondolhattad volna, hogy nem tudod ezt az életvitelt egész életed során folytatni majd. Nem bántani akarlak, meg tényleg sajnállak is, de szerintem azért te is beláthatod, hogy picit megérdemled. Valószínűleg te is sok szomorúságot okoztál a körülötted lévőknek azokban az években, azáltal, hogy csak magadra figyeltél, ráadásul olyan dolgokat csináltál, amik nem feltétlen egészségesek lelkileg sem számodra. És nem normális kiégni, de az sem normális, amit csináltál ebben a korban. Azt ajánlanám, hogy próbálj szerényen élni, és ebben keresni a boldogságot. Figyelj magadra, de most ne úgy, hogy tönkretedd a környezetedet, valamint az egészségedet, tehát ne egoista módon. Próbálj szépen lassan leszokni a gyógyszerekről (valószínűleg teljesen sosem fog menni), és próbáld az ivást is minimalizálni. Először meg kell találnod magadban a belső békét. Az a "jó" ebben az egészben, ami most történik veled, hogy valószínűleg mélyen megbánod majd az egész nagy részét (nyilván nem az egészet, hiszen a boldogság is fontos, de azért a természetes boldogság maradandóbb, remélem érted mire gondolok).

„3 éve csak szenvedek nincs párkapcsolatom, nem is kell, mindenki kihasznált, magányos vagyok szóval az összes szar rám szakadt”

az írásodból ítélve biztos te is használtál ki embereket azért

„ezért sem merek párkapcsolatot kialakítani”

őszintén szólva nem is nagyon kéne… mármint azzal csak tönkre tennéd a párodat is némileg, jobb legalábbis biztosan nem lenne egyikőtöknek sem.

Amúgy harminc éves vagy… nem vagy öreg, de itt az ideje kicsit visszavonulni, magadba nézni, és egy egészségesebb (nem azt mértem ez alatt, hogy salátán és vizen élj, valamint naponta 2x kondizz) életmódot kialakítani. Mos elsőre nem másokkal kell jóban lenned, hanem önmagaddal.

Ez lehet hogy most úgy hangzik, hogy „cöhh, mondani könnyű kisapám”, de vagy ez lesz vagy hamarosan meghalsz, úgy hogy semmit értelmeset nem tettél, esetleg egy iszákos bácsiként fogsz ücsörögni a koszos szobád és törött üvegek közepén, a padlón (minden értelemben a padlón), véreres szemekkel, az ötvenes éveid közepén, benyugtatózva.

jó neked, hogy legalább az a pár jó év megadatott

van, aki semmit sem kap az élettől, és már fiatal korától egész életében azt érzi amit most te

Vagy te már 46 is, nem 29.

Ez ilyen. Nem kellett volna elbaxni az utolsó kapcsolatodat.