Miért büszke valaki arra, hogy kamasz és gyermekkorában nem lógott a neten, ha még nem is volt az ő idejében erre lehetőség?
Én fiatal vagyok, 20 éves. Bőven lett volna lehetőségem netezni tini-/gyerekkoromban. De covid előtti időkben nem neteztem kb semmit. Gimi alatt már azért néha kellett, de általánosban telóm se volt. (Utolsó évben kaptam, de az se tudott sokat)
Nagyon rosszul esik, amikor az idősebb korosztály szidja a gyerekkoromat. Jó gyerekkorom volt, jobbat elképzelni is nehéz. És ezért hálás vagyok a szüleimnek, és büszke is vagyok rá. Hogy bunkert építettem, bandáztam, fára másztam, és nem ismertem a számítógépes/telefonos játékokat.
Mindenki lehet büszke a gyerekkorára. Az idősebbek is. Úgy gondolják, hogy nekik jobb volt. Lehet, hogy valakinek az a jó, ha a neten nő fel.
Hát én pl alapesetben nem sok időt töltök monitor előtt. Max, ha egyedül utazok és olvasok a telón, vagy ilyesmi, vagy hétvégente játszottam pár órát, ha nem volt jobb dolgom.
Most online oktatás van, alsó hangon minimum 4 órám van megtartva, tehát a képernyő előtt töltött időm ott kezdődik, hogy négy óra naponta minimum, de lehet nyolc is, ha minden órán meg van tartva, és akkor ebbe még nem volt benne az, hogy gépén kell beadandót csinálni többnyire, akkor ugye kolis vagyok, tehát barátok messze laknak, tehát csak online tudunk kapcsolatot tartani. Könyvet olvasni sem mindig papír alapon szoktam, például a kötelezőket soha nem papíron olvastam, és nekem erre a tanévre közel húsz kötelező olvasmány volt.(tizenegyedikes magyar nyelv és irodalom fakultáció miatt) És akkor a családtagjaim, akik közel vannak és normálisak, azokkal max öt órát tudok naponta eltölteni úgy, hogy képernyő nélkül, mert akkor vannak otthon, akkor nincs már órám. Viszont például ők is leülnek a tv vagy ilyesmi elé. Meg meg néha rajzolok is, de ahhoz is szeretek képeket nézni az arányok miatt, tehát technikailag az is képernyő előtt töltött idő. És abból az öt órából, ami nem képernyő előtti, abból 4 és felet a nagymamámmal töltök, mert ő például nem szakít félbe, mert sorozatot néz, vagy játszik. Anyuval max akkor tudtok fel órát eltölteni képernyő nélkül, ha kutyát sétáltatunk, de akkor is ki van azon, hogy neki ehhez miért kell jönnie. Apu is panaszkodik, hogy folyton a képernyőt lesem, ehhez képest ő ugyan azt csinálja, csak a tvvel. Konkrétan köszönő viszonyban vagyunk úgy, hogy egy háztartásban élünk.....
És akkor ha megyek egyedül vagy a kutyával sétálni és összefutok anyu valami ismerősével akkor valahogy mindig szóba kerül, hogy én mennyit ülök a gép előtt, meg bezzeg ő nem ezt csinálta ennyi idősen. Persze, csak ő elmeséli, hogy rá kíváncsiak voltak a szülei, tehát nem pisszegték le, hogy nézik a tvt (mondjuk lehet azért mert nem volt), meg neki nem volt digitális oktatás, ami alapból 1-10 óra is lehet egy nap alatt a beadandókkal meg mindennel együtt.
Konkrétan digitális oktatás előtt heti max 16 órát voltam képernyő előtt, úgy, ebben benne volt a beadandó készítés, a kötelező olvasmány elolvasása és a szórakozás is. Most meg inkább össze se számolom, hogy mennyi órát töltök képernyő előtt. De igazából lényegtelen, mert mind a két esetben azt hallgattam az idősebbektől(tanárok, rokonok, szülők, ismerősi kör), hogy bezzeg ők nem ültek ennyit a képernyő előtt, mert nem volt... Mintha olyan nagy cucc lenne nem a képernyő előtt lenni, ha nem muszáj mondjuk suli miatt, és különben sincs rá lehetőség...
Nem azokról beszélek, akik azt mondják, hogy jó volt a gyerekkoruk, és nem cserélnék le a mostani gyerekkorra. Ezzel nincs semmi baj szerintem.
A baj azzal van, amikor valaki okoskodásnak és kioktatásnak mondja ezeket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!