Könnyű megváltoztatni a szülőktől kapott rossz mintákat?

Annyira különböző az értékrendem a családomhoz képest, hogy emiatt viszonylag könnyen változtattam meg szinte mindent. Nagyon kevél olyan dolog van, amit érdemes volt változatlanul vagy alig változtatva hagyni. Persze az is kiderült, hogy volt olyan, amit elhibáztam, mert annyira a másik végletbe estem, hogy annak most iszom kicsit a levét. Hogy példát mondjak: tőlem túl sokat vártak el otthon, szinte házicselédként kezeltek már 12 évesen; én vittem-hoztam a húgomat oviba/ból, suli után el kellett mennem bevásárolni, hétvégén nekem kellett takarítani (egész lakást, nemcsak a gyerekszobát), főzésbe besegíteni, előkészíteni stb. Megfogadtam, hogy az én gyerekeimre nem fogok ilyen méretű terhet pakolni. Be is tartottam, csak átestem a ló túloldalára: túl keveset vártam el tőlük, most meg szívok, mert nagyon kéne a segítség néha, de nehéz rávenni őket. Ha újra kezdeném, valami arany középutat próbálnék találni.

Szóval én túl sokat is változtattam.

Viszont amit nagyon akartam, azt azért tényleg sikerült: fényévekkel jobb a kapcsolatom a gyerekeimmel, mint nekem anyámmal. Naponta megkapom tőlük, hogy szeretnek. Én anyámnak soha nem tudtam ezt kimondani. Ő sem mondta nekem és nem is éreztem, hogy szeretne. Én mindig is éreztettem a gyerekeimmel, hogy szeretem őket és fontosak nekem.

Nekem nagyon nehezen megy. Nem akarok mindent a szülőkre fogni így felnőtt fejjel, de sajnos az embernek az első tíz-tizenöt éve iszonyat mélyen bevésődik. És én még ráadásul annyira nem is panaszkodhatom, mert semmi brutál nem volt, nem vertek, nem éheztem, nem küldtek dolgozni, anyagilag támogattak. Azonban lelki sérült emberek neveltek fel. Pici gyerekkorom óta szorongok, nagyon durván, és olyan komplexusaim vannak, amiket rögtön megéreznek rajtam az emberek. Borzasztó nehéz így barátkozni, ismerkedni, állást keresni, igazából mindent.

Nekem az egyetlen módszerem a folyamatos aktivitás (tanulok, sportolok, képzem magam stb), ennek ellenére egy külső szemlélő valószínű csak annyit lát belőlem, hogy a csigaházamban élek és semmit nem csinálok.