Számodra mit jelent a szerelem ? Szerintem a világ egyik legszebb dolga, amit mindenkinek meg kell tapasztalnia.

A szerelem gyönyörű, de halálosan veszélyes. Akin átmegy, az többnyire megnyomorodva éli utána végig az életét. Szinte soha nem teljesedik be, akkor se, ha kölcsönös. Ez azért van, mert semmi köze az észhez, ennél fogva hatalmas akadályok állnak a két ember között, amit többnyire gyávák lebontani, ráadásul sebezhetővé tesz. Márpedig a szerelem a gyáváké nem lehet soha.

Az nem szerelem, amikor kinézek valakit, felsorakoztatom az észérveket, ami alapján megfelelő társnak tűnik, aztán reménykedem, hogy majd bele tudok egyszer szeretni, a közben kialakult kötődésre pedig ráfogom, hogy az szerelem.

Az igazi szerelem felett nincs hatalmunk, nem kérdezi meg, akarjuk-e érezni és semmi kétség nincs olyankor bennünk arról, hogy szerelmesek vagyunk-e.

Mivel gyávaságból eldobjuk, utána minden kiüresedik. Aki évente másba szerelmes, az nem volt még szerelmes igazán.

Az igazi szerelmet nem kell lebecsülni, ahogy szokták a "bölcsek" mondogatni, hogy felesleges, mert vak, stb. Szerintem nem vak, csak elfogadó. Mindenki kibírhatatlan úgy önmagában, csak a szerelem az, ami miatt könnyebb alkalmazkodni a másikhoz. Azért sem felesleges, mert ha már csillapodott, akkor is megmarad a kötődés, amit létrehozott. Akár évtizedekre is. Ez nem az a kötődés, amit a megszokás hoz létre.

Ezért van az, hogy szerelmi csalódás után az ember nem tud újra szerelmes lenni akár 10 évig se, akkor se, ha közben belemegy megalkuvós kapcsolatokba.

A szerelemnek nincs mindig létjogosultsága. Volna, ha az ember csak azzal alapítana családot, akibe szerelmes. Mivel az egyik fél többnyire nem az, ezért a szerelem sokszor akkor jön, amikor már gyerekek is vannak. Olyankor el kell engedni a szerelmet. Nem vártuk ki, de a gyerekeket nem szabad emiatt feláldozni.

Mert szerinted a házasságok hány százaléka alapszik kölcsönös szerelmen?

Az egyik fél többnyire megalkuvó, csak ezt nem írják ki a meghívóra.

Azon kívül a legnagyobb szerelmet is tönkre lehet vágni.

Felnőtt férfiként hiszek az igaz szerelemben, még úgy is, hogy fiatal koromban sajnos nem voltak jó tapasztalataim, hiszen én is felkészületlen, illetve felkészítetlen voltam a szerelem megélésére, illetve nem láttam pozitív mintát családi körben. Bizonyos fokig meg tudom érteni azokat, akik kiábrándultak és csalódottak a szerelem vonatkozásában - ettől azonban a szerelem még egy csodálatos és varázslatos dolog, ezt érzem, hiszem, tudom. :) Az igaz szerelemhez az szükséges, hogy valaki megtalálja a "párját", akivel nagyon jól megértik és kölcsönösen szeretik egymást. Az igaz szerelem megéléséhez "tiszta lelkű" és őszinte érzelmű felek kellenek, ha az egyik fél problémás ebból a szempontból, akkor sajnos "bukik a történet"..

Mihez tudnám hasonlítani: összeolvadási vágy a másikkal az egyént meghaladó, nagyobb egység megélése érdekében. :)