Miert nincs kedvem semmihez es senkihez?

Egyszeruen nincs kedvem kimenni a hazbol, nemtudom mi van velem. Senkivel de senkivel nincs kedvem talalkozni meg a baratommal se. 7 honapja vagyunk egyutt. Van mikor kitalalok valamit hogy ne keljen lemenjek hozza pedig egy lepcsohazba lakunk, annyi hogy o a 3.on es en a 7.en.

Meg sexelni sincs kedvem vele, van hogy megker hogy legyek felul de annyira nincs onbizalmam es annyira felek hogy valamit elbaszok hogy inkabb kikonyorgom hogy ne keljen. Tegnap sexeltunk de egyszeruen alig vartam hogy vege legyen. Mindenkit eltolok magamtol.

Ma is hivtak ki a haverjai hogy csináljunk kepeket de megint kitalaltam valamit hogy ne keljen menjek, nemtudom szerintem kinosan ereznem magam.

Lesz hazibuli de attol is felek mert nem tudom hogy viselkedjek, ne nezzetek hulyenek eleg ha en magam annak nezem.

Van hogy konnyen, van hogy nagyon nehezen baratkozok. Amikor eloszor mentem ki a barataival egy szot se szoltam, mostmar tobbszor votlam kint velunk es mar viszonylag eleg joba vagyok veluk, viszont meg sokukat nem is ismerem. Ma fogok estefele kimenni veluk es asszem lesznek uj emberek is es kicsit felek.A sajat barataimnal sincs sokszor kedvem kimenni, annyira utalom magam istenem.

Konkretan egy kicsi szajfenyt se merek rakni mert felek hogy ki mit gondolhat rolam. A baratom elott rovid ujjuba se tudok lenni mert felek hogy meglat valami hibat vagy nemtudom.

Ne haragudjatok tudom eleg ertelmetlenul fogyalmaztam de bevallom eleg ideges vagyok :D

Legszivesebben egesz nap itthon ulnek