Akinek gimiben nem voltak barátai annak az egyetemen, később a munkában sem lesznek?

Gimben sok barátom volt az osztályban, abból összesen egy maradt meg egyetemre. Tehát még annak sincs biztosítéka, akinek voltak előtte barátai. Egyetemen én nem is kerestem egy idő után barátokat, mert nagyon icike picike szak volt a miénk, ott meg egy embert sem találtam, aki hozzám hasonló. Bulizni sem szerettem, szal ez itt ki is fújt. Bár bepasiztam, mert egy pasinak akkor is feltűnhet egy csaj, ha az nem jár falkában. :D

Szerintem nem lehetetlen egyetemen barátokat találni. Én nem is voltam nyitott. Nem voltam élbulizó, nagy ivó, de defektes sem. Így azért a kolisok 90%-a kiesik. :D

Gólyatáborba ildomos elmenni.

Persze, hogy nem lesznek, törvényszerű.

A gimiben 3 törzs létezik: Menők, a Középszer és a Lúzerek. Egyik törzs sem barátkozik a másik törzs tagjaival.

Egyetemen alapjáraton nehéz barátkozni. Még ha el is mész gólyatáborba, ha elég nagy a szak, nagy eséllyel hírét se fogod látni azoknak, akikkel a táborban jóban lettél. Az órákat is mindenki maga válogatja, úgyhogy ha nem beszéltek össze, az órarendetek sem esik össze.

A munkahely egész más kérdés. Ha bejárós helyen dolgozol, ott meglesz az a csapat, akikkel általában egy műszakon vagy. Az már más kérdés, hogy felnőttként milyen nehéz egy barátságot fenntartani.

Ezt nem lehet előre megjósolni, nekem sose volt nagy baráti köröm, most ha akarnám lenne kivel barátkozni felnőtt fejjel is, de nem volt soha igényem. Összesen van egy barátom, de ő a gimi óta.

De a csajok akik gangban jártak, és ezerszer köszöntek annak idején a folyosón tök egyedül nyomulnak, egymással se beszélnek már. Szóval akármi lehet, ha nyitottan állsz a dolgokhoz, de azt is el kell fogadni, hogy jóban legyél magaddal, ha nem marad senki...

Egyetemre járok, és nemrég dolgozni kezdtem (gyakornokként), nem lettek barátaim, barátnőm, és már szerintem nem is lesz.

20F

#9 igen, mert 20 évesen már teljesen le vagy késve mindenről és már nem változik semmi az életedben.. :D

Én a 2. szakomra járok, ahol egy évfolyamban kb 300-an vagyunk nappalisok, és itt nem ment/megy a barátkozás, összesen egy személlyel ápolok baráti köteléket, és még néhánnyal szoktam beszélgetni ha összefutunk, de ennyi. Az előző szakomon kb 100-an kezdtük a szakot, aztán kb 50-en végeztük el, és ott mindenki ismert mindenkit, teljesen másabb, családiasabb volt a hangulat, jobban is szerettem oda járni, és onnan több barátommal is tartom a kapcsolatot a mai napig, pedig alapvetően elég magamnak való vagyok. Tehát ez egyrészt szak- és egyénfüggő, hogy ki mennyire tud barátokat szerezni egyetem alatt.