Hogyan láthatnám a saját értékemet?

Figyeled önmagadat: a viselkedésedet, a gondolataidat, a beszédedet másokkal. Higgadt maradsz, és figyelsz a belsődre, megkérdezed magadat helyzetekben:

"Hogyan érzem most magamat? Mit érzek?"

Nem megszerezned kell, hanem tudatosítanod.

Írj egy szép listát 50 jó tulajdonságodról. De ne csak felsorolás legyen, hanem támaszd is alá bizonyítékokkal (megtörtént esetek): pl. "Jóindulatú vagyok, mert a múlt héten..."

Lehet, hogy sokat fogsz gondolkozni rajta, de a végére látni fogod, benned is mennyi érték van. Az ember hajlamos a saját pozitívumait kisebbíteni, másokét felnagyítani, és alapvetően a hiányra koncentrálni ahelyett, hogy hagyná kiteljesedni a saját erősségeit, illetve azokat bátran felvállalná.

Tényleg azt kellene megfigyelned, hogy mit érzel éppen most jelenleg. Aztán megvizsgálni hogy mi váltotta ki benned azt amit éppen érzel. Meg kell vizsgálni ehhez azokat a külső tényezőket, amik miatt mondjuk esetleg most épp szomorú vagy vagy szorongó, mert nagy valószínűséggel ezt a "külvilág" okozta neked, legalábbis ezt gondolod. Rá kell jönnöd arra, hogy valójában nem a külvilág okozza neked a szomorúságot, hanem te magad. Úgy, ahogy a jó kedvet is. A gondolataidat te magad irányítod, ezáltal az érzéseidet is. Mindent te magad alakítasz ki magadban, az emberek sokszor tévesen hiszik azt, hogy "azért vagyok boldog, mert ez és ez megvan az életemben". De nem! A boldogságod, az értékeid felismerése csak rajtad áll. Nem szabad külső visszacsatolásokat várni és az alapján ítélni meg magunkat, mert az soha nem az a kép lesz ami valójában mi vagyunk. Fedezd fel magadban hogy mi az amit szeretsz és értékelsz magadban, gondolj egy olyan dologra amin mondjuk nagyon jót nevettél, egy olyan nehéz helyzetre amit jól oldottál meg. Gondolj bármire az életedben, amikor felfedezed azt, hogy "igen, ezt jól csináltam, igazán ügyes voltam és jól megoldottam" rájössz, hogy mennyi minden is van ami pozitív benned, mennyi minden van, amit lehet értékelni és szeretni benned. Így hát legyél büszke és szeresd magad!

Belőled csak egy van ne feledd, és ne hagyd hogy a külvilág megváltoztasson, csak arra figyelj ami neked jó, ami számodra boldogságot hoz! Ezt gyakorolni kell, de amint ráérzel erre, egyre jobban fogod értékelni magad, mert magadra figyelsz és arra amit szeretnél, nem arra hogy mások mit gondolnak, mások mit várnak el tőled. Ezt az egészet magadnak kell feltérképezned, hogy ki is vagy te és mi az ami értékes benned.

Külső körülményektől nem is függ sajnos az önértékelés. Ezen talán egyesek felháborodnak, de kellő világmegfigyeléssel azért ez könnyen lejön. Aggyal tisztában lehetsz az értékeiddel és tudhatod magadról, hogy miben vagy másokhoz képest kimagasló. Azonban ez nem fogja önmagában meghozni azt a belső elégedettséget, jó érzést, értékes vagyok érzést, amit úgy érzem, hogy a kérdésed alapján várnál.

Ezt az érzést a szüleid kompetens magatartása alapozta volna meg gyerekkorodban. Szeretjük ezt külső tényezőkhöz, teljesítményhez, kinézethez kötni, de ez egy gyerekkorban berögzített életérzés. A szülők odafigyelése, az igényeidre való megfelelő reagálás, a következetes kommunikáció kulcsfontosságú benne. Ha nem igazolják vissza, hogy jó vagy, szerethető vagy, értékes vagy, akkor ezt felnőttként nem lehet teljesítmény alapján megszerezni. Felnőttkorban már csak egy jól képzett önismereti vezetővel (pszichológus) érhető el, hogy a gyerekkorban rosszul rögzült dolgokat átformáld. Kell valaki aki lát kívülről, de a javadat akarja és tudja, hogy hol és mit kell keresnie a múltadban, az érzéseidben. Mert a kulcs az az érzés és amíg agyalsz, addig nem férsz hozzá pont az érzésekhez. És amíg azt várod, hogy az érzéseid teljesítményekhez kapcsolódjanak, az is teljesen zsákutca. Ezt csak önismereti munkával lehet megoldani.

Tehát hogyan láthatnád meg a saját értékedet? Vezetett önismereti melóval.