Miért gondolok gyakran az öngyilkosságra?

Ahogy tudjátok, aki beszél róla az nem meri, én sem merném. Viszont ahogy életem során szembejöttek a problémák mindig az járt a fejembe, hogy a kudarcot nem tudom elviselni. Suliba piszkáltak mert sokat ettem, tanultam sport helyett és zsírdisznó lettem, aztán érettségit elb4sztam és nem vettek fel töri szakra második próbálkozás is hármas lett így feladtam, embertelen mennyiséget tanultam , de vizsga volt és ott kikapcsolok. Meg amúgy is disz'minden vagyok meg ha izgulok dadogok. Utóbbi hónapokban a targonca meg a hivatásos jogsit kezdtem el és annyira félek, csak arra gondolok, hogy ezt nem bírom és inkább kinyírom magam, de azt nem nem akarom mert biztos annál is undorítóbb látvány mint most ahogy kinézek. ( egyébként mióta kötelező a maszk többet járok utcára, régen féltem, hogy meglátnak és kiröhögnek, hogy milyen hitvány vagyok)

Ja hát önbizalom szót azt ismerem, de nekem olyan nincs, személyiségem sincs. Csak egy paca vagyok akit mindenki ócsárolt, én voltam az akin mindenki levezette a feszültségét, még a tanárok is mert elküldött az osztályfönök pszichológushoz aztán elmondta a tanárnőnek a szakember, hogy mit beszélt velem utána meg a tanárnő az egész osztálynak elmondta egy elég féltett titkom majd azzal gúnyoltak..

Opsz, jó sokat irtam. Bocs, sz4r ez a magány, megered az ember ujja. 22///f