Sok fiatal miért nem érti,hogy az élet nem csak buli?

Hát, a háború meg Rákosi, inkább a dédapák idejében volt, mert akiket érintett, azoknak 1920 környékén kellett születniük és jószerivel 100+ évesek.

Én vagyok a nagyapáid korában és valóban nem akartunk ájfont, mert nem volt. De ami volt az akartuk, magnót, lemezjátszót, táskarádiót!

Utóbbit lóbáltuk a strandon, miközben bömbölt és feszítettünk a roppant gusztustalan fecske fürdőgatyánkban.

Bulizni rengeteget buliztunk - amikor lehetett, mert szombaton is dolgoztunk - talán még többet is, mint manapság, mert nekünk megadatott a hatalmas baráti kör, ami ma ritka.

Be is rúgtunk, csak nem whiskeyvel, hanem fekete címkés cseresznyével, barna címkés barackkal, keverttel, Hubertusszal, Kőbányai világossal, esetleg Éva vermuttal(utóbbi álmomba ne jöjjön elő, rettenetesen lehetett hányni tőle!)

Nem voltunk sem jobbak, sem rosszabbak a mai fiataloknál, ugyanúgy lázadtunk és feszegettük a határainkat mint mindig, minden fiatal, csak a lehetőségeink és az ebből adódó igényeink voltak mások.

Ma is van normális fiatal és akkor is voltak "huligánok".:)

Én így látom.

1. Mikor legyen az ember fiatal, ha nem fiatalkoraban?

2. Nem attol fugg, hogy mire viszi az ember, hogy fiatalkent bulizott.

Fiatalkent buliztam, focimeccsre jartam, ha verekedni kellett sem futottam el, kozben egyetemre jartam es dolgoztam, kesobb egyetemen tanitottam, mikozben volt, hogy egyik meccsen megszurtak a labamon, es ugy mentem be orat tartani.

Azota koszonom, ugy erzem rendben vagyok, van ket gyerekem, nettoban hetszamjegyu a fizetesem kozepvezetokent, es van kis maganvallalkozasom is.

Irtozatosan nem zarja ki egymast a kemeny munka/tanulas es a bulizas.

Továbbra is kíváncsi lennék a kérdező életére.

Rengeteg egyetemi évfolyamtársam sokat ivott, bulizott egyetem mellett. Igazi szétcsapatós arcok voltak. Csak mellette végig csináltak egy egyetemet, kapcsolatot építettek és most vagy jól fizető állásuk van, vagy saját cégük.