Miért nem éri el és tesz a legtöbb az álmaiért?
Nem közvetlen a hatalmas pénzeket igénylő dolgokról beszélek, mindenkinek vannak kisebb álmai amiket csak halogatunk.
Mindig találunk kifogást miért ne kezdjünk bele.
Akár a sport akár egy utazásról akár egy vállalkozásról legyen szó.
Félünk a bukástól? Nem akarjuk elhagyni a biztonságot?
Én pl azért mert eddig mindig lehúztak megkaptam azt h "Áááá, mit akarok én....?", meg hogy "Úgyse..", meg hogy "Úgyis". Magyarul mindig letörtek mielőtt bármibe belekezdhettem volna, meg megkaptam hogy ne akarjak jobbat, maradjak csak a sggemen.
Plusz nem látom reálisnak, megvalósíthatónak, úgy látom hogy ha teszek érte, akkor se érném el, akkor se ha fejre állok.
Plusz nincs hozzá se energiám, se időm. Ami kicsi van azt nem olyanra akarom beáldozni amit lehet el se lehet érni. Inkább pihenek.
"Félünk a bukástól?"
Vagy éppen a sikertől.
Én nem érzem megfelelőnek a szintet, ahogy szavakba öntöm. Barátom mondta, hogy én már mindent megértettem egészében és részleteiben, és mint egy komplex gép összeáll a fejemben, aminek én minden csavarját és egybe az egész gépet is látom, de amikor ezt kikommunikálom, akkor elmondom, hogy működik, ami az emberek 99%ának egyáltalán nem érthető.
Majd egyszer rátalálok egy megfogalmazási formára, amivel a lényeget tudom átadni. Akkor majd elkezdek beszélni istenről.
Jézusnak könnyű volt... átjárta a szellem.
Évek óta keresem erre a válaszokat, és úgy érzem, sokra rá is bukkantam.
1. Akaraterő hiánya
A mai világban arra kondicionálják az embereket, hogy rövid távban gondolkodjanak, maximum fél éves viszonylatban. Aminek nincs azonnal, vagy ezen belátható távlatban eredménye, abba nem szívesen fektetnek erőt.
2. Lehúzó környezet
Mivel a legtöbb ember nem érte el az álmait, lebeszéli erről embertársait is. Lehet ez rejtett irigység, vagy egyszerűen józanságnak álcázott pesszimizmus és megcsömörlöttség.
Nagyon nehéz ellenállni ennek a nyomásnak, és amennyiben sikerül, az bizonyos fokú társadalmi elszigetelődéssel jár. ("Már nem tartozol a régiek közé, de az újak még nem fogadtak be magukhoz.")
3. Iskolai idomítás
Mit is tanultunk ott? Hát azt, hogy megcsináljunk mindent, amit parancsolnak, úgy, ahogyan azt elvárják. Csak semmi feltűnősködés, okoskodás, különutasság. De ha mindenki ugyanazt csinálja, hogyan lesz bárki sikeres?
4. Kishitűség
És sajnos a legtöbb ember magában sem bízik. Porszemnek érzi magát, aki nem sokra képes.
5. Csodavárás
Sok felnőtt még mindig a mesékben él, és a vakszerencsében hisz a saját munkája és befektetése helyett. Ezért lottóznak annyian.
Még többet erről itt:
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!