Hogy csökkentsem azt az érzést, hogy túlságosan érdekel mások véleménye, vágyom az eliserésükre?
Ez főleg a családommal van így. Folyamatosan ismételten elmondom a dolgokat, amiket elértem, dicsekedek, el mondom, sokszor, hogy mit szeretnék elérni. Versengek is, főként az unokatesóimmal. Hogy nekem hamarabb legyen jogsim, hamarabb lett nyelvvizsgám. Most például az egyetemről beszélek sokat, hogy milyen jó egyetemre akarok menni, ahhoz felsőfokú nyelvvizsgát is teszek. Ezeket részben magamért teszem,például az egyetemet is nagyon szeretném, de mégis valamennyire azért teszem, mert vágyom az elismerésre. Tudom, hogy ez nagyon rossz. Hülyét csinálok magamból azzal, hogy folyton ezekről beszélek. Az jó lenne, ha lenyűgözném őket, szerintem mindenkiben benne van ez az érzés, de mondjuk úgy, ha többet elértem, és simán észre veszik maguktól, nem pedig én nevettetem ki magam, hogy dicsekszek. Ez azért sem jó, mert folyamatosan várom az elismerést, azért cselekszek. Ez szerintem nagyon nem egészséges. Tudom ezt mind, de mégis, elfelejtek erre gondolni, amikor kéne, és tényleg, dicsekszek. Nem tudom, hogy változtathatnék, igazából a szüleim is mindig hasonlítottak/hasonlítanak valakihez. Például régen mindig osztálytársakhoz, hogy neki 5-ös lett, ő tud kitűnő lenni. Most meg például a jogsinál, hogy még neki, meg neki is hamarabb lesz meg, mint neked. Szóval ezt tőlük vettem át és így még nehezebb leszokni róla, hogy ők is folyamatosan mondják.
Mit tegyek? Hogyan változtassak, mert fogalmam sincs?
Köszönöm, ha válaszolsz!
válasza:Amikor az ember külső elismerésre vágyik, általában azért van, mert belül önmagát kevésnek érzi.
"igazából a szüleim is mindig hasonlítottak/hasonlítanak valakihez."
Könnyen lehet, hogy emiatt alakult ki (ahogy írod is), de az a jó hírem, hogy le lehet számolni vele!
A saját önbecsülésedet kell megerősítened. Tisztában kell lenned a saját értékeiddel, amelyek függetlenek másoktól. Te nem a teljesítményed vagy, nem az osztályzataid vagy, nem mások véleménye vagy.
Te az vagy, aki, önmagában is értékes.
válasza:
válasza:A rövid válaszom: Hallgatni arany.
A hosszú válaszom: Kicsit infantilis vagy. Ebben a kivagyiságban leragadtál egy óvodás szintjén. "Beee, az én apukámnak Audija vaaan! Az enyémnek meg Mercedese és sokkalta újabb mint a te apukádé! Beeee!" Csak nem az apukáddal dicsekszel, hanem magaddal. Azt tudom csak tanácsolni, hogy ne azért beszélgess a családban, hogy ezeket a dolgokat elmondhasd, hanem azért, hogy másokról többet tudj meg. Szóval ne mesélj, hanem kérdezz.
válasza:Tok jokat irtak az elottem szolok!
Amikor a kerdest olvastam, sajat magam jutott eszembe. En is ilyen voltam (szerintem vagyok is meg egy kicsit), de en nem a csaladtol, hanem egy bizonyos embertol vartam a megerositest, elismerest. Neki elhittem. A baj akkor volt, amikor negativ dolgokat mondott, es azokat is kritika nelkul elhittem. Ugy mozgatott az erzelmi zsarolasa es manipulacioi altal, mintha csak egy bab lettem volna. Es mindezt csak azert, mert vagytam az elismeresere (az ilyen emberek nagyon konnyen kerulnek bele erzelmi zsarolasba).
Nagyon sokat olvastam a temaban, van egy kedvenc konyvem ket francia szerzotol (Onbecsules), ami sok mindent megmagyarazott nekem, onerobol viszont nem tudtam valtoztatni. A gondolkodasmodomban tortent valtozashoz pszichologus kellett. Nem is emiatt mentem hozza, de erre is hatassal volt.
Ez a sajat tapasztalatom :)
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!