Vége a gyerekkoromnak! Nem akarok felnőni! Ez nagy baj?

Szia!

Én is nagyon hasonlóan éltem ezt meg 2 éve, amikor érettségiztem. Szerintem ez egy teljesen természetes dolog, oké, hogy ezt érzed. Viszont ne gondold azt, hogy ahogy 18 leszel, vagy elkezded az egyetemet már teljesen egyedül, felnőttként kell létezned, mert nem! Nekem is fura volt, hogy régebben az egyetemistákat már húde nagyon felnőttnek láttam, pedig mindenki gyerek még. A szüleid is ugyanúgy fognak rád tekinteni mint eddig, nem egy ilyen hirtelen nagy és drasztikus váltás lesz. Ha elkezdesz egyetemre járni, majd elkezdesz önállósodni is szépen, lassan, szinte észre sem veszed. És aztán egy idő után már nem lesz ez olyan ijesztő, ne aggódj!

Végzős vagyok, 19 éves, ugyanígy éreztem én is nem olyan rég.

De igazából ha belegondolsz semmi ok nincs arra, hogy szomorú légy. Akkor kellene szomorú légy, hogy ha szüleid azt mondanák, hogy leérettségiztél mostmár eltakarodhatsz itthonról dolgozni és neked kell eltartani magad. De igazából ugyanúgy marad az életed, remélhetőleg ugyanúgy tanulásból fognak állni a napjaid mint eddig, csak már egy fokkal szabadabb leszel és mást fogsz tanulni. Majd akkor lesz fura ha elkezdünk dolgozni, akkor fogjuk azt érezni, hogy sokat változott az életünk.

De én már nagyon várom ettől függetlenül. Mindig a céljaid lebegjenek előtted és az sokat hozzá ad a hangulatodhoz.

Sok sikert kívánok neked! :))

Szia!:)

Én 20 vagyok, de meg mindig a szuleimmel tudok csak megoldani mindent ..

Múltkor mentem fogaszatra, annyira szerettem volna hogy bejojjenek velem , de nem lehetett, és végig rosszul éreztem magam … Ahova lehet, oda nem megyek egyedül csak velük. Égben jó és rossz is .. Úgy érzem, sosem novok fel és mindent a szamba kell majd rágni, hogy megertsem mi miért van.