Vajon miért sajnálok mindenre költeni?

Nem hiszem hogy ez fukarság, ahogy azt a kulcsszavaknál feltűntetted, csak látod az értékét a pénznek, és az árat amit tenned kellett érte. Én is ugyan így teszek. Amit látom hogy valójában nem is igazán szükséges, mert nem, azt minek vagyem meg? csak felesleges pénzkidobás. És ez szerintem egy igazán jó dolog. Nem mindenki fogja fel hogy becsülni kell a pénzét, amiért megdolgozott. És láthatod hogy sokan éppen ezért hónapról-hónapra élnek.

Amúgy amíg nem sajnálod arra a pénzed hogy rendesen és tisztán öltözködj, rendesen étkezz és alkalmanként elmenj a barátnőddel vagy barátoddal egy étterembe, és jól érezzétek magatokat (és nem kell feltétlen elverni nagy mennyiségű pént, félre ne értsd), addig minden rendben van és nem vagy fukar.

Csináld azt, hogy amire nagyjából közepesen és nagyon szükséged van, azokat szedd össze egy listába, számold össze mennyibe kerülnek összesen, és azokat összeszorított fogakkal vedd meg. (persze ha van rá pénzed)

És utána figyeld meg, hogy sokkal "kellemesebb" lesz az életed.

Az én példámból kiindulva, mostanában szükségem volt egy telefontöltőre, egy kabátra, egy cipőre, telefontokra, hajwax-ra, nisoral samponra stb.

Ezek mind nem létfontosságú dolgok, és kb. 70 ezer forintot spórolhattam volna, ennyivel több lenne a gyüjtögetős dobozomban.

Mindig eljátszottam a gondolattal, hogy úgyis van kabátom (hiába 4 éve hordom), úgyis van cipőm (hiába már 2 éves az is), a töltőn is spórolni akartam úgy, hogy egy nem a telefonomhoz illő rossz kábelt használtam volna, ami tönkrevágja egy idő után az akkumulátoromat, a waxon is spórolni akartam, mert "akinek tetszek, annak tetsszek szanaszét álló hajjal is", a nisoral samponnal is úgy voltam, hogy inkább nem hordok fekete felsőket amin nem látszik a korpa (miközben a fekete színű felsők állnak a legjobban), vagy ha hordok, sepregethetem állandóan a vállamat, a tokról is mindig úgy beszéltem le magam, hogy vigyázok rá tok nélkül is, minek költsek még arra is.

Tehát mindennek megtaláltam a kifogását, a "helyettesítő" dolgát, amivel elkerüli az ember a költekezést. Azonban azt vettem észre, hogy ha ezeket a helyettesítgetéseket eldobom, és inkább költök, mert van "felesleges" pénzem olyan dolgokra, amik kellemessé és hasznosabbá teszik az életemet, akkor utána tényleg sokkal jobban érzem magam, és egyfajta szorongás is eltűnt az életemből. Hiába előtte nem éreztem azt, hogy szorongok, utólag mégis úgy érzem, hogy sokkal jobb a közérzetem.

Ha bőven megteheted, és nincs nagy hitel a nyakadban, vagy sürgős dolog amire gyűjtened kellene (lakás, autó stb.), és úgy érzed, hogy az adott dolog amit kinéztél hasznosabbá és kellemesebbé tehetné az életed és a közérzetedet, akkor ne gondolkodd túl, és vedd meg.

Elcsépelt kifejezés, de egyszer élsz, ha megteheted, akkor élj jó érzéssel és kényelmesen, kielégítve a saját vágyaidat.

Nyilván nem azt mondom, hogy vegyél 24 karátos hátlapú arany iphone-t, vagy hogy minden héten új cipőt vegyél a Playersroomba, de néha engedj a kívánságaidnak, főleg ha azok hasznosabbá teszik a mindennapjaid és jobban érzed magad tőlük.

Nem tudom, én is ilyen vagyok.

Sajnálom a pénzt mindenre. Aztán ha rászánom magam, akkor kidobok többet egyszerre. Pl kínlódok, hogy kellene pár új ruha, mert előléptettek stb stb. De nem akaródzik vásárolni. Aztán rászánom magam, de akkor meg már a 10k farmer nem jó, veszek 22k-ért, egyből kettőt.

De ugyanilyen a hobbi is. Egy éve félre volt rakva egy project amiben rengeteg pénz volt. Erre most rászántam magam, és megvettem ami kell a folytatásához, de akkor már egyből a következő kettőhöz is a cuccokat, így háromszor annyit dobtam ki.

Ilyen esetekben azzal nyugtatom magam, hogy de előtte mennyi ideig nem költöttem semmire.

Mondjuk nekem vannak nagyobb volumenű terveim (inkább vágyaim), amikre érdemes spórolni.