Hány évesen jöttetek rá, hogy az egész világ felszínes és legfőképpen a külsőd alapján ítélnek meg?
Nem azt mondom, hogy rondaként nem lehetsz sikeres, mert kitanulsz vegyészmérnöknek/programozónak és egy introvertált munkakörben vszeg a kutyát nem fogja érdekelni, hogy nézel ki (bár így is nehéz lesz az elhelyezkedés, mert mindig van konkurencia, szebb, okosabb, jobb), de nem lesz teljes értékű életed. Nem lesz esélyed szép csajokkal orgiázni, nem te leszel a népszerű partiarc, a boltban, intézményekben lekezelnek az eladó/ügyintéző csajok, mert nem vagy szimpatikus. Mindenféle szociális sikerért sokkal többet kell küzdened, mint egy vonzó, szép embernek. Szóval megbélyegzések sora ér. Ebbe még belekavar az egzisztencia, de szépség nélkül az se lesz igazi eszköz a boldogságod eléréséhez (megveszed a Maseratit és nem magadért fog szeretni a csaj, hanem a pénzedért).
Egy nemet és kort is írjatok (de gondolom csajok alig fognak válaszolni, mert ők jelentik a szebbik nemet)
válasza:
válasza: válasza:Nagyon helyes! Középiskolában ébredtem rá, hogy a külsőmnek, intellektusomnak és lazaságoknak köszönhetően az emberek jelentős részében szimpátiát ébresztek.
Mindenki segítőkész, előzékeny.
Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem élek az előnyökkel.
válasza:Ovis koromban, akkor kezdtek csúfolni (a fogaim miatt, előreálló metszőfogakkal áldott meg a sors).
Középsulis koromig bántott, azóta nem igazán érdekel a dolog.
válasza:"Nem lesz esélyed szép csajokkal orgiázni, nem te leszel a népszerű partiarc..."
Az elképzeléseid a "teljes értékű életről" enyhén szólva érdekesek.
Egyébként szerintem ezeket a dolgokat nem a csúnyaságod, hanem a belőled áradó negativitás teszik számodra elérhetetlenné.
Amúgy mit jelent, hogy csúnya vagy? Az testedet, hajadat, öltözködésedet tudod alakítani, a fogaidat rendbe tudod rakatni, a bőrödet tudod kezeltetni.
Ha nem valami sérülés csúfít el , igazából elég szubjektív, ki mit lát szépnek.
válasza: válasza: válasza:Ronda vagyok, tényleg. (minden megközelítésben és aspektusban)
Ehhez képest vezető pozícióban dolgozom, a beosztottjaim és a társosztályok is elismernek. Szakmai területen semmi hátrányom nem származik ebből.
Jó, a magánéletem katasztrofális. De nem érzem azt, hogy csak ezért, sőt nem feltétlenül ezért az.
Az ilyen önsajnálat és nyafogás az ami végérvényesen lenulláz mindenki szemében.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!