Éreztétek már úgy hogy akit szerettetek,el kellett engednetek?

Írj neki! Mond el neki is, hogy hiányzik... Van ennek vmi akadálya? Később csak megbánja az ember, ha a lehetőségét is elszalajtja annak hogy megkérdezi ezt a másiktól.

Én is éreztem ilyet, sőt érzem most is. Volt egy barátnőm majdnem 10 évig és együtt nőttünk fel (párkapcsolat). 3 éve együtt laktam vele, de igazából sosem működött ez a párkapcsolat úgy, ahogy kellett volna. Sokat veszekedtünk, nagyon mások voltunk. Nekem lett egy új párom nemrég és ugye szakitottunk ezzel a lánnyal. Külön költözött, mert a mostani lány nyilván nem nézte jó szemmel, hogy nálam lakik az exem. Megbeszéltem vele, hogy barátok leszünk. Mindennap beszéltünk, kivel mi történt stb. Ma közölte, hogy soha többet ne keressem, elege van belőlem. Igaza van, mert egy másik lány van már nekem, ugyanakkor barátként sem kellek már neki, pedig megbeszéltük. Fura, hogy így ellök magától, folyton hiányzik nekem, de nem mint szerelmem, hiszen másba vagyok szerelmes, hanem úgy, mint egy testvér, vagy egy barát.

Igen vannak élethelyzetek amikor elsodorja mellölünk az élet a masikat.