Mit tegyek az irigységemmel?

Gondold azt: "megértem és elfogadom az érzéseimet, hogy fáj ha úgy érzem: másoknak jobban sikerülnek/összejönnek a dolgok, dolgozom rajta hogy nekem is sikerüljön, előbb-utóbb nekem is fog sikerülni, akiknek pedig jobb azoknak lélekben minden jót kívánok"

Lehet közhely meg általános, de az irigység generálta rossz érzés, meg fájdalom csak visszahúz és padlóra küld, olyan, mintha az embernek a belső harca őrölné fel a lehetőségeket... Az életben mindig lehet találni jobbakat, (látszólag) szebbeket, sikereseket, vagy lehet erről-arról értesülni, amiből az ember azt a következtetést vonhatja le: "nahát, ennek is, annak is, amannak is jobb", "hiába tettem ezt-azt-amazt, másoknak csak úgy jönnek a sikerek", de az összehasonlítgatás nem igazán célravezető, mert rossz érzéseket okoz.

Nem ítéllek el, egész életemben hasonlóan szenvedtem, most is ilyenekkel küzdök (attól függetlenül, hogy nem lány vagyok), mert bármi kiválthat hasonló érzéseket, ezért át tudom érezni miről van szó.

Egyszeruen az erzelmeidre hallgatsz, es nem az eszedre, emiatt erzel irigyseget, mondok en neked valamit.

Ha valakire irigykedni akarsz, az legyen egy eros, fuggetlen, sikeres no, aki sajat maga dolgozott meg mindenert, es egy egeszseges parkapcsolatban el egy olyan ferfival, aki egyenlo felkent kezeli ot.

Csakhogy egy ilyen nore mar nem is lehet irigykedni, inkabb felnezni, es peldakepkent tekinteni.

Az altalad leirtak kb minden masodik magyar nore igazak.

“ olyan ferfival jön össze, akinek nagyon kedves a csaladja es kedvelik is, a párjának a lakasaba költözik be ami jóval nagyobb minr amilyen albérletre futna neki.

Mások hamar gyereket tudnak vallalni mert a ferfi munkaja megengedi hogy a nő ne dolgozzon.”

Tudod legtobbszor az ilyen kapcsolatokban ugyanaz jatszodik le:

Baba megszuletik, a ferj dolgozik, mig a no otthon “ul” / “semmit tesz” (megszakad a hazimunkaval es a babaval), a ferj (az Ur) kiosztja a cseled zsebpenzet (amit az elelmiszerre es a szamlak befizetesere kolthet).

Evek telnek el, a no belefasul a dologba, sok esetben kiderul, hogy az Ur mar felrekacsingat, itt ket lehetosege van a “cselednek”:

1. Megmarad annak, “aki”, es minden meltosagat eldobva az Ura mellett marad, azt szolgalva, es elviselve, hogy az o neve KUSS.

2. Elvalik, de akkor jaj neki. Mert a haz a ferfi neven van, a nonek nincs hova mennie, nincs tartalek penze (hiszen csak otthon nevelte a gyerekeket), mehet a hid ala, vagy anyaotthonba.

A ferfi kicsinalja, ott tesz be neki, ahol tud, hiaba o volt az, aki felrelepett, vagy adott esetben semmibe vette a not.

Nezd.

En nem azt mondom, hogy ez torvenyszeru. De az esetek 99%-ban ez tortenik.

Ahelyett, hogy olyan dolgokra irigykednel, amik csak a felszinen tunnek irigylesremeltonak, miert nem probalsz magadra koncentralni, es epiteni a SAJAT jovodet. A szerelmet nem lehet kergetni, az vagy jon, vagy nem. Az elet nem mindig igazsagos, de ha sajat magadert megteszel mindent, azt mar senkisem fogja tudni elvenni toled.

Ettől neked valószínűleg nem lesz jobb, de lehet hogy más meg arra irigykedik ami neked van, csak nem tudsz róla. Egyébként meg rajtad is sok múlik, de van amivel nem tudsz mit tenni, csak tudni kell hogy melyik melyik, és amivel lehet mit tenni arról ne hidd hogy nem lehet, amivel meg nem lehet azzal felesleges erőlködni, jó ha ezekkel tisztában vagy. Persze sokkal kevesebb dolog az amit nem lehet megváltoztatni:)

Érthető hogy introvertált vagy de ki kell lépni a komfortzónából aztán utána már egyre könnyebb, keress ismeretségeket, kapcsolatokat, így több lehetőség nyílik ki előtted, vagy találj ki valamit magadnak, lényeg hogy mozogj a tengelyeken mert egyhelyen toporgással semmi nem fog megváltozni, hiába várod. A saját leírásodból is veheted a példát, azt írtad hogy a testeden dolgoztál annyit hogy most elégedett vagy, ezt sem úgy hoztad össze hogy csak ültél és vártál a csodára, minden más is így működik. Az embereket általában az tartja távol a céljaiktól hogy valamilyen áldozatot kell hozniuk és inkább nem vállalják, vagy nem is realizálják hogy emiatt nem jön össze.