Miért változott meg ennyire a párom? Mi vált ki ilyen viszonylag erőteljes változást ráadásul negatív irányba?

3-4 éve amikor beleszerettem vidám volt, felszabadult, barátságos, éreztem a szeretetét, munka előtt direkt korábban elkészült, hogy beugorhasson hozzám, hazafele sietett, szintén bejött egy fél órácskára, mert útba esek neki, mindenben benne volt, Balatonon hajnalba nyúlóan maradtunk, éjszakai fürdőzések, nála is lehettem sokáig, közvetlenebb és melegebb hangulatú volt (ezt ne értsétek félre, légyszi!).

Időközben váltott pár munkahelyet, jelenleg 3 műszakban van egy gyárban. Mindenben támogattam.

Ahogy pedig az idő telt, úgy nagyon megváltozott. Feszült, sokszor és hamar ideges lesz, meg sem próbál rám odafigyelni, sőt, jellemző, hogy kegyetlenül beszél velem és észre sem veszi milyen fájdalmat okoznak a szavai. Nem tapintatos, elég távolságtartó és már azokra is húzza a száját, amiben régen simán benne volt, nem maradunk későig sehol, én nála már nem lehetek, mert apukájának nem tetszett, hogy ott voltam... már nem igyekszik nekem örömet okozni sem, régen ünnepekre ajándékokkal készült, törte a fejét, igyekezett kedvemben járni, konkrétan meglepetés-szülinapot szervezett nekem... most névnapomra már csak egy cserép virágot kaptam (de természetesen nagyon örültem neki és nem ezen van a hangsúly!)...

Ha rosszkedvű vagy valami bántja akkor a haverjával osztja meg, amúgy is nagyon sokat van már velük egy ideje, neki ők nagyon fontosak.

Nem igen tartja a szavát velem szemben, nem mutat érdeklődést az iránt ami nekem fontos, hamar felkapja a vizet és úgy érzem nem érzi már jól magát velem. Mindig van valami ami miatt elégedetlen velem. Elvár egy csomó mindent, de nekem meg így már nincs kedvem változni miatta és feladni magam.

Én is változtam valamennyit, de nem ennyire rossz irányba, amúgy is lassan teszek meg minden lépést, de pl. az elején amikor még csiszolódtunk volt pár vitánk ebből is például, hogy sok a haverozás. De ez neki fontos és én megértettem, lassan, de elértem magammal, hogy amikor velük van programja akkor mosolyogva jó szórakozást kívánjak nekik.

Vagy más apróságokon amik nagyon zavartak a legelején és vitáztam vele miatta, beláttam, hogy felesleges és elfogadtam olyannak, amilyen. 1-2 éve már sikerült elérnem, hogy nem veszekszem vele lényegtelen hülyeségeken, megváltoztam, hogy ne romboljam a kapcsolatunkat ilyen apróságok miatt.

De mintha már ez sem tetszene neki. Nem tudok jót tenni.

Szét is mentünk... de nem értem hogy változhatott ennyire meg, abból a bohókás, vidám, mindenben benne lévő emberből, akibe beleszerettem, hogy lett ilyen komor, türelmetlen, merev ember. ☹☹