Szerintetek az normális, hogy valakinek az okoz igazán örömet, ha másoknak segíthet vagy másoknak örömet okozhat?

Elsore ez jol hangzik, de azert felkene tarni a valodi motivaciot. Valoban onzetlen segitsegrol van szo empatia es feleloseg erzet okan ? Vagy esetleg martirt jatszik, igy probal eroszakkal szeretetet kizsarolni masoktol ? Vagy a sajat meg nem oldott problemai elol tereli el a figyelmet ?

Szoval nem kell azonnal elajulni a meghatottsagtol, hanem erdemes elemezni, felmerni a pontos korulmenyeket, mert lehetnek meg hamis okok a haterben.

Az emberek 90 százaléka így van ezzel, nincs ebben semmi rendkívüli. Max.a pszichopatáknak nem okoz örömet, ha segíthetnek a másikon.

A tisztánlátás kedvéért azért érdemes hozzátenni, hogy az embernek ilyenkor az okoz örömet, hogy magának, esetleg másoknak bizonyíthatja, mennyire jó ember. Egy bizonyos határig ez teljesen rendben van így, hiszen mindenki jól jár: a másik ember segítséget kapott, a segítőnek pedig nőhetett egy picit az egója. A gond akkor kezdődik, amikor az illető mártíszerepet vesz fel, erőszakosan segít ott is, ahol nem kéne, közben pedig megállás nélkül panaszkodik. Ez már nem normális, és roppant irritáló is.