Mit kezdjek avval azzal az érzéssel, hogy mint egy élő hús-vér emberke csődöt mondtam csődtömeg és lúzer vagyok egy értéktelen semmit sem érő nagy nulla peches szerencsétlen sorsú vagyok/voltam mindig is egész életemben!?
alkalmatlan vagyok és voltam mindig is egész életemben erre az emberi életre igazából valójában igazándiból nem tudom meg sohasem, hogy miért volt és van is ez az állapot.
de ez már állandósult állandósulni látszik én bennem velem kapcsolatban.
Sikeres önszuggeszcióval átprogramoztad magad lúzerré!
Most próbálj meg megbocsájtani annak az idiótának akit magadba költöztettél és dobd ki! Kezdd el szeretni magad!
Én is így éreztem 20 éves koromban kb. Érdemes lenne pszichiáterhez menned, van ingyenes is, még utána is lehetsz öngyilkos, mert arra utalgatsz itt.
Azt nem választhatnád, hogy 1. elfogadod ezt az érzést magadban és 2. megnézed, hogy egy ilyen állapotú, érzésekkel bíró ember mit tud tenni magáért? Vagy nem is hogy magáért, hanem, hogy ettől az érzéstől függetlenül, mi az, ami téged érdekel az életben? Foglalkozz azzal, ami érdekel, ami miatt neked érdemes élni, ezt az érzést meg próbáld meg figyelmen kívül hagyni. Mondd "neki", szevasz gonosz démon, én azért megyek az utamon tovább! Én teljesen nem tudtam megszabadulni az ehhez hasonló szarságoktól, de már jobb, mint húsz éve. 48f
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!