Az emberek miért nem képesek megmondani, ha kell segítség?

Te mégis miről beszélsz? Hogyha valaki adósságba kerül, akkor mégis hogy teremt olyan helyzetet, hogy abban te leszel kiszolgáltatott?

Az emberek többsége pont, hogy elég sok helyzetben mindenért rinyál és mindenben azt várja el, hogy más segítsen. Ez az oldal is jó példa. A "miért nincs csajom/pasim" kérdésű emberek is azt várják el, hogy 0 erőfeszítést kelljen tenniük és valaki segítsen nekik.

Nekem is volt olyan hogy egy srac tölem kert randiötleteket egy csajjal, hova hivja el stb , de nem ugy hogy szia ezt azt szeretném szerinted hogy hova hivjam el, hanem hatulrol kezdett kerdezni hogy baratommal hogy ismerkedtem meg, NEKEM(mint egy random lanynak)mi tetszene elsöre,mi az ami megfogott màsban stb.

De birom az olyanokat is, akik valahol meglatnak fent (mondjuk jelentkezten abba a csopiba ahol ö is van, vagy pont kileptem abbol), nem is beszeltünk, de ez miatt hirtelen kivancsi lesz, es nem egyenesen kérdez, hogy szia lattam beleptel/kileptel, hogyhogy?, vagy kerdesemre is: hogyhogy eszedbe jutottam?- á, nem mondanà el, hogy lattam kileptel es arrol.

Szoval ugy tesznek mintha random jutottam volna eszükbe, nem mondjàk el hogy pl valahol en voltam a tema vagy làtott valahol es azert. Hanem ugy tesznek mintha csupa törödesböl, kedves kivancsisagbol veletlen ràm gondolt volna eppen.

Az egyenes, egyszerü beszéd az vmi ritkasàg szàmba megy. A legtöbben hàtulrol, meg körkerdesekkel akarnak belölem kiszedni barmit.

Vagy nem megkerdezi meg nemes egyszerüen, hogy van baratod,vagy erdekel teged x srac?, hanem pl x szel szoktatok talalkozni, hova jàrtok?, vagy a barataimtol hatulrol nyomozva kerdezget rolam hogy infokat kapjon, vagy csekkolja az oldalam sunyiban, ki likol ki nem, stb.

Es tiszta kiabrandito, hogy igy hàtulrol sumàkolnak.

Es amugy ilyen sztorikbol könyvet tudnék irni.

Vagy a sima nemtetszel vagy ignoràlàs helyett inkabb honapokig hülyitenek.

Büszkeség? Itt nem erről van szó.

Én is egy tipikus olyan ember vagyok, aki rühell segítséget elfogadni, kérni másoktól. Főleg, ha valami érzelmi problémám van.

Az én esetemben ez azért van, mert a körülöttem élők kedvét nem szeretném elrontani azzal, hogy folyamatosan traktálom őket a kisebb nagyobb gondjaimmal és azzal, hogy "segíjjé mán, nem tudok mit kezdeni az életemmel". Senkinek nem hiányoznak a depresszív gondolataim és félek attól is, hogy nem értenék meg. Hogy nem értenék meg, hogy nekem ez milyen fontos és csak a szívességet látnák mögötte.

Plusz, néha szeretném bebizonyítani, hogy érek valamit, ezért nem kérek segítséget, mikor bajba kerülök. Meg szeretném mutatni, hogy képes vagyok egyedül is kimászni a húzós helyzetekből, bizonyítani akarok.

Remélem tudtam választ adni a kérdésedre. Kellemes ünnepeket!