Miért lázadnak fel egyes szülők azon, ha a gyerekeik pont azt kapták, amit elvártak?

Szerintem felesleges hajtani azt aki nem versenyezni készül.

A sport szeretete az elsö, amit meg kell tanitani.

Veletlen sem azt hogy ez kegyetlen kicsinàl es a felmentések az egyetlen remény.

Nekünk egyszer volt olyan tesink amikor vmiert bersgott a tanàr egy futásban agyon hajtott minket. Az egesz osztaly köhögött ora utàn az öltözöben, en hazàig egész uton, ugy felràzta a tüdöm.

Tudod mit gondolok ma erröl felnöve? Hogy az egeadta vilagon semmi ertelme nem volt annak hogy akkor es ott kiköpjük a tüdönket.

Màs ha vki rendör katona lesz es kemenyen kell edzeni stb, de altalanos iskolarol van szo..

*még annyit: ha fiatalokban a sport szeretetét nem alakitjàk ki, az azért egy életre pecsét lesz, es több kàrt okozol böven vele.

A tanarokat nem tanitjàk amugy pedagogiara?

Sikerélmények, es ahhoz pozitiv ut a jarhato ut.

A sikerelmenyek adjàk a kitartàst, azt, hogy ezert megéri(!) es ha ezt meg tudtam, akkor azt is meg fogom tudni csinàlni, meg akarom es szeretem es nagyobb kihivas kell.

Ezt fel lehet epiteni egy emberben a nullarol!

Abban igazad van, hogy az hülye, aki meglepődik, hogy a sporttól, testmozgástól izzadt, stb. lesz.

Na, de minek kéne mindenkinek versenyzőnek lenni??? Az ilyenekkel irtják ki a gyerekekből a sport, mozgás szeretetét. Amikor elkezdik őket cseszegetni, hogy csak az a jó, aki versenyre jár.

Nem! Az a jó, ha valaki rendszeresen sportol, mozog. És majd közülük biztosan kikerül pár tehetséges is. De nem kell mindenkinek annak lennie!

Ja, én félreértettem, azt hittem, hogy ez tömegsport, ahova nemcsak versenyzők járnak.

Valószínűleg az a gond, hogy nem a gyerek választotta az adott sportot, hanem a szülők. Így a gyereknek nincs motiváció, lelkesedés, ezért nehezére esik és panaszkodik otthon.

Ha ő maga szeretné, akkor biztosan nem érdekelnék a nehézségek és kemények küzdene.

A többi válaszra reagálva, nekem valahogy egyértelmű volt, hogy nem tesi óra vagy hobbi sportól van szó...

Tegnap majdnem "meghaltam" edzésen, úgy elfaradtam a végére, pedig nem versenyek, csak hobbi. Imádom, jól esett. Nem hiába a szó "testedzés". Izzadni, mozgni, teljesíteni megy az ember, nem? Az igaz, hogy mindenki találja meg a neki való mozgásformát és akkor örömét fogja lelni a küzdésben is.

#1

Edzés végén nincs valamiféle levezetés? Nálunk mindig volt, aztán az öltözőben volt lehetőség zuhanyozni, vagy legalább törölközni, átöltözni, így mire a szülők láttak, már kevésbé volt zilált fejünk.

Bár akkor sem szólt volna ezért senki, a sport ilyen. A mai napig izzadt a testem és vörös a fejem, ha futni megyek. Sokkal jobban, mint régen, még is elmegyek. :D