Sokszor szembesülünk azzal a sztereotíp mondattal, hogy mindenkinek megvan az ára. De valójában ez csak mítosz, vagy talán az előre jutásunk és a társadalom rabjai vagyunk? Tehát az ösztöneik jobban befolyásolnak minket mint a tudatunk?

Szerintem, ha szerelmes vagy valakibe vagy nagyon szeretsz valakit és együtt boldogok vagytok akkor nem éri meg eldobni a világ összes pénzért sem, mert ő az egyedüli világod és semmi más nem ér többet. Remélem létezik ilyen kapcsolat.

Az viszont tény, hogy a legtöbb dolog megvehető és a legtöbb ember is, de remélem vannak olyanok akiben van még tartás.

Személyiségfüggő a dolog s aki pénzhajhász, az könnyebben eladja magát.

Tudjátok, pénz beszél s a kutyasz@r táncol...ezek a kilóra megvehető sz@r-emberek.

Szerintem ma már a pénz riválisa akár egy csúcstelefon is lehet függő félőrülteknél, amilyen buták sokan:DDD Tedd ezt azt s kapsz egy ilyent...

Tehát vannak beárazható emberek néha licittel elérve sokan s kevesen a beárazhatatlanok.

Érdekes, mert az igazoltan megvehető emberek személyisége is olyan, hogy megbízhatatlan s a szava sem 100%-os.Sz@r alakok magyarul.

Baromi kevesen maradnak gerincesek s pláne a szerényebben élők közt.

A mai világban, ha visszautasítod a "kilós" ajánlatot, nem tisztelnek érte, hanem lenéznek...azok is alja emberek például.

Részemről beárazhatatlan vagyok s ami nem tetszik, azért nem lehet megfizetni sem...

Ez nem sztereotíp mondat, egyszerűen a világ nem fekete és fehér. Nem csak igen vagy nem válaszok léteznek, nem csak jó és rossz döntések vannak.

Minden ember naponta szembesül olyan helyzetekkel, amikor döntenie kell különböző morális dolgok között.