Senkinek nem mindhárom el már túl késő?

Szóval rövid leszek a úgysem tudnám bőven kifejteni magam. Egyedűl nőtem fel, soha nem voltak barátaim, nem volt kivel beszélgessek, és most itt vagyok eltelt az idő és nem tudok beszélni ha kérdeznék és ez nagyon fáj szeretnék beszélgetni de nem tudok és megőrűlök. Naponta olvasok de nem használ nem jutnak eszembe a szavak. Szégyellem magam a családban csak én vagyok ilyen. A testvéreim sem játszottak velem. Biztos haragudtak rám mert nem kellett volna hogy világra jöjjek, velük sem tartom a kapcsolatot. Tudom ez nagyon gáz és szerintem senki nem fog írni. A jelenlegi munkahelyemen már észre vették hogy nem tudok beszélni kitudja mit gondolnak rólam, biztos azt, hogy ez egy analfabéta beszélni sem tud.. Van valami megoldás, vagy vessek véget mindennek?