Miért nem egészséges kapcsolat és gyerek nélkül leélni az életet? Ha valaki ezt választja, mert így jó neki, az másnak miért tüske a szemében?
Egyik ismerősöm kb megváltani akar, hogy ez így nem jó, menjek orvoshoz vérvételre a hormonjaim miatt és így tovább.
Ha van oka, ha nincs, én ezzel nem bántok senkit, akkor másokat ez miért botránkoztat meg. Nem ő az első, aki próbál rávilágítani. Alapból nem lenne rossz egy kapcsolat, azt hiszem, de a saját személyiségem olyan, hogy szerethetem egy életen át, egy lakásban nem tudnám mással elengedni magam. Szerintem anyának megfelelő lennék, mert ahogy nálam tették, úgy én is figyelnék arra, hogy tudjon viselkedni, legyen tisztelettudó, de határozott, és ez igazítva ahhoz, hogy neki milyen a személyisége. Anya nélkül nőttem fel, ezért tudom, hogy mit nem csinálnék. Ettől független nem szeretnék gyermeket vállalni, mert az egy életen át tartó felelősség, elkötelezettség és mondjuk 24 évnyi kemény munka, amíg nem áll a saját lábára. Bizonyos dolgok hiányoznak belőlem, ami az anyasághoz kell. A gyerek meg nem játék, hogy vagy bejön a cécó vagy nem.
Ismerek egy 98 éves nénit, vallásos, férj és gyerek nélkül élt és mégis elégedettnek érzi magát a múlt történései ellenére.
Ja és ezt úgy, hogy szándékomban áll emberekkel foglalkozni a jövőben, nem akarom elszeparálni magam, csak az én életemet így érzem nyugodtabbnak.
Szerintem ez normális, és nem egyedi.
Ha neked nem kell, akkor nem, a gyereken túl is van élet.
Az elet ertelme, hogy a DNS jellemzoid az evolucios fejlodes utjan ujra es ujra reprodukalodjon a tuleles erdekeben.
Ha nem lesz leszarmazottad, akkor a te DNSed meszunik letezni, valojaban kihalsz. Ha ugy nezzuk, az Elet szempontjabol hiabavalo voltal, mert semmit nem adtal az emberi faj tulelesehez.
Egoista gondolkodasra vall ... nem erzel feleloseget a kozossegeddel szemben.
Mert szeretnek okoskodni, mindent jobban tudnak másoktól. Más értelme nem lehet az életnek, csak a gyerek.
A munkahelyemen nekem is vannak "térítők". Mindegy mivel érvelsz az ilyennek, nem jut el az agyáig.
Inkább ne foglalkozz velük, nem éri meg.
Nem tartom problémának, mert én is így élek, csak kényszerből...
De összesítve:
Sokaknál a hormonok nagyon is működnek. Nem veszik számításba, hogy a saját családja sem egy mintacsalád volt (elválások, egyedüllétek, munkanélküliségek, stb.), így dafke bele akar menni egy-két kapcsiba, hogy bizonyítson: "Nekem jobb lesz".
Aztán néz, hogy jobb lett-e, vagy sem.
Kérdező én hasonló vagyok mint te, de én bele mentem most egy kapcsolatba szülői nyomásra. Minimális időt és energiát fogok erre szánni.
Egyébként van egy tippem, hogy az úriembernek is mindegy lenne kivel van csak valakije legyen végre..
De gyereket soha nem akarnék
(és annyira nem vagyok fiatal hogy ezt ne tudnám komolyan gondolni.)
Sajnos a magyar társadalom ilyen szinten nagyon el van maradva, az elmúlt évek családpolitikája pedig durván ráerősített erre.
Nekem férfiként sem könnyű ilyen tervekkel, de nőként sokkal rosszabb. Folyamatos a nyomás, mert az emberek többsége csak a házasság, több gyerek életutat tudja elképzelni (bármi áron). Nem tudsz ezekkel mit kezdeni, engedd el a füled mellett, mert úgyse tudod meggyőzni őket és mindenképp te leszel a rossz.
"Szerintem anyának megfelelő lennék, "
Nem lennél az, az alapján amit leírtál magadról, nem neked való, hogy 25 évik 0-24 valaki a nyakadon van és az életed teljes egészében tőle függ.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!