Sokan vannak itt huszonévesen akik úgy érzik elrontottak valamit az életükben és most próbálják helyrehozni?

Meg azt is írtam, hogy a büfészakot kiegészítettem alapvetően piacképesre, azt is beismertem, miért nem sikerült mégse és azt is leírtam, hogy azóta is tanulok.

Azt nem szeretem az optimizmusban, hogy elvakult, erőltetett tud lenni / általában.

Nem, nem fogom azt nézni, mim van.

Azt is fogom nézni, mim van és azt is, mim nincs. Ha épp több a van, örülni fogok, ha épp több a nincs, szomorkodni. Ennyi.

Amióta pelenkáztam, itattam azt az illetőt és Ő már nincs, valahogy több a nincs. És ezt ki is fogom mondani, ha kérdezik, akkor pláne.

Hadd legyünk már hús-vér emberek, akik észlelik a jó és a rossz tényeket is egyaránt és reagálnak is a jó és a rossz tényekre is egyaránt.

Amúgy a nettó 300 kezdőfizu nem elérhető Pesten.

"Elég merész kijelentés, hogy tolószéket is vállalnád"

Mert az látványos és objektív. Ezért a mai hurráoptimista ember is elhiszi, hogy az rossz.

Egy autizmus spektrumzavarra pl nem. Pedig az is megakadályoz dolgokat.

12

Mi számít egészségesnek?

Ha az, ha valaki nem rákos és megvannak a végtagjai, akkor az vagyok.

Különben nem.

Eléggé jól ismerem magamat.

Te miből gondolod, hogy nem, ennyi sor alapján? 😅

Kérlek ne olvassátok el vagy ne válaszoljatok... Nem erről szól a kérdés és én se akarok vitatkozni.

Ha majd akarok, kiírok róla egy kérdést magam....

Nekem végülis tökmindegy, ez egy anonim fórum, jóindulattal fordultam feléd, ha nem kérsz belőle, akkor nem kérsz, csak akkor minek írtad le az élettörténeted? Mert bólogatást vársz és buksisimit, hogy milyen szar életed van?

Képzeld, mindenkinek szar, csak mindenkinek másképp. Aztán vannak emberek, akik ezen felülemelkednek és kihozzák belőle a legtöbbet (szerencsére itt is voltak pozitív példák erre), vagy elkezdenek mindent és mindenkit hibáztatni a szar életük miatt, saját magukon kívül.

Nem mindenkinek szr, de legalábbis nem mindenkinek ugyanannyira.

Azért írtam le, mert jól esett és erről szólt a kérdés. Ennyi. Nem több.

De hallgatom, mit csináltam rosszul és miért kapom megint a bántást, hogy állítólag nem teszek magamért.

Autodidakta tanulás, proginfó alapszak, nyári szünet óta heti 4-5 óra sport, szorgalmi időszakban a karantén alatt ez heti 3 volt, folyamatos önfejlesztés, normális (és érvekkel alátámasztott) tanácsok megfogadása azt jelenti, hogy semmit se teszek magamért. Igen, hallgatom tehát, mi kell még.

Meg azt is, hogy miért tartasz mindenkit egészségesnek, akinek megvannak a végtagjai és nem diagnosztizált rákos.

Fú jobb ha az ember nem ír semmit ide....

Amúgy tényeket írtam le a hosszúban. Nagyon nem lehet belekötni.

És igen, nem saját magamat tartom hibásnak mindenért.

Programozásban jó, ha a 250 megvan.

Ha valaki nappalin végzett, és mellette gyakornokoskodott, elhiszem, hogy van ez 300 is, viszont őket én nem is nevezném kezdőnek.

Az ég szerelmére hagyjatok már engem békén.

Meg ha nagyon nem megy a békénhagyásom, akkor legalább privátban.

se nem gyakornokoskodtam, se ne programozást nem végeztem.

Két helyről volt konkrét ajánlatom, mindkettő 300 ezret eléri, ahol most vagyok ahogy írtam több. szóval azért nem mondanám ritkának.