Csak én érzem azt (tizenévesként), hogy van valami hatalmas különbség a (technológia mentes) gyerekkor és a jelenlegi mindennapok között?
Eléggé meghatározhatatlan az érzés, remélem lesznek sorstársak, akik segítenek a behatárolásban...
Tehát, itt vagyok falun a nagymamám házában. (Egyébként városon lakom.) Kisgyermekként órákat elvoltam az udvaron/szobában anélkül, hogy konkrétan "valami" (technológia, közösségi média, de még a könyv is ide jöhet) lefoglalt volna.
Elvoltam a környezettel, elmélkedtem.
Idillikus volt.
Most nem tudom felidézni ezt az idillikus, kellemes érzést.
Mintha homályban lennénk. Mintha folyton sietnék valahova, akármennyire is szeretném, nem tudom megélni a pillanatot. Pedig pár alap kötelezettségen kívül nincs semmi dolgom. A szabadidőm nagyrészét a neten töltöm, nem vagyok függő, egyszerűen leköt.
Kapiszgálom, hogy a folytonos telefon és laptop bámulás a ludas...
De nem tudom hogyan állítsam vissza a gyerekkori idillt, mikor csak élveztem és LÁTTAM, hogy süt a nap, lengedeznek a meggyfák ágai a szélben...
Más is érez egyfajta bezártságot? Homályt? - A homály a legtökéletesebb szó, amivel le tudnám írni. Nem hiszek az összeesküvés elméletekben, de úgy tűnik, mintha valaki egy fátylat húzott volna a szemem elé, hogy ne lássam a valódi világot.
válasza:Szerintem a valodi vilag nem az, hogy bamulod a meggyfakat, de ettol fuggetlenul ertem, mire gondolsz.
En olvasni (konyvet, regenyt) nem tudok mar, mert nem adja eleg gyorsan az uj informaciot. Hiaba izgalmas, sok idot vesz igenybe, legjobb esetben is napokba telik, mire egy tortenet vegere ersz, de inkabb egy vagy tobb het, ez ugye sok mindentol fugg.
Uj dolgokat megtanulni is olyan, mintha sokkal nehezebb lenne most, szerintem ennek reszben az is az oka, hogy az interneten azt latod, hogy szinte mindenki profi abban az adott dologban ami teged epp csak elkezdett erdekelni, es te bena vagy masokhoz kepest, regebben nem tudtal ennyire viszonyitani, pl ha szerettel rajzolgatni, akkor a kozvetlen ismerosi korod, csaladod dicsert, biztatott, most meg azt latod, hogy felmesz barmilyen rajzos forumra, es 20 millio nalad ezerszer tehetsegesebb(nek tuno) ember muvei tarulnak azonnal a szemed ele, es ha nem vagy te is olyan jo azonnal, akkor megkerdojelezed magadat. (A rajz csak egy pelda, engem nem ez erdekel.)
Masreszt viszont konnyebb is, mert nem magadtol kell mindent kitalalnod, hanem az interneten elotted van a letezo osszes tudas adott temakkal kapcsolatban. Es ha normalisan hasznalod a technologiat, akkor valoban megismerheted a vilagot, nem csak annyira, hogy de szepen lengedezik a meggyfa aga a napfenyben :)
válasza:Érdekes és fontos a felvetésed. Szerintem jó hasonlatod a helyzetre, én úgy pontosítanék, hogy a virtuális világ egyfajta homályos burkot von a felhasználó köré, amin belül vannak a virtuális jelenségek, személyek, állítások, amik sok esetben a felhasználótól távoliak. Hívhatjuk ezt a zárt burokvilágot "mátrix"-nak - és ebből a "labirintusból" sokan nem tudnak "kitalálni".
Elég csak egy gondolatkísérlet, hogy lássuk, miben élünk: mi történne, ha egy varázsütésre eltűnne a telefonod, a laptopod és minden egyéb kütyü.. igazából: magadra maradnál. a szomszédaid nem ismered, a virtuális barátaid távol vannak tőled, nem látod mások kirakatba tett életét.. üresség és unalom törne rád, nem tudnál mit kezdeni a helyzettel..
nem vagy hozzászok(tat)va ahhoz, hogy befelé figyeljünk, lelassuljunk, se ahhoz, hogy "lássunk".. A mindfulness módszere segíti a "tudatos jelenlét" állapotának megvalósítását, a "pillanatok megélését" - a témának széles körű irodalma van. Ajánlom még A kis herceg elolvasását is, az is inspirál ennek az állapotnak az elérésére, megélésére, a körülöttünk lévő valóság meglátására. :)
válasza:Köszi a válaszokat!
Nyilván a meggyfa lengedezés metafora volt arra, hogy hogyan észlelem a körülöttem levő világot: a szaladó ember a meggyfát észre sem veszi, aki meg élesen lát, az a részletgazdag világot is látja. Gondolom neked lejőtt, 1-es, csak pontosítok annak, akinek nem lenne egyértelmű. :D
Szerencsére az olvasással megvagyok. Bár volt olyan időszak, hogy egy nehezebb műbe egy nap olvasás után belebuktam, mostmár nem parázok azon, ha egy nehéz és hosszú művet egy hónapig kell olvasnom.
Májusban, illetve most júliusban kezdtem el gitározni és gördeszkázni, eddig jól haladok ezekkel, szerencsére nálam ez nem játszik, hogy látok valaki tehetségesebbet, és elmegy a kedvem (ettől függetlenül napi szinten nézem a pro skatereket :D).
Amúgy nagyon adnám, ha eltűnne a közösségi média... Már így is próbálom kiszorítani a használatát (instagram törlése, messenger, facebook nincs a telefonomon, gépről is csak akkor lépek be, amikor van értesítés. De még így is mintha a "foglya" lennék... De utánanézek annak, amit a 2-es ajánlott, hátha megtalálom a megoldást.:)
válasza: válasza:Felgyorsult a világ, nincs időd megélni a jelent... sajnos ez a kor velejárója. A gyerekkornak megvan a nosztalgikus érzése. Nekem is hiányzik az az érzés, pedig csak 24 vagyok. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!