Miért ennyire rossz az emberek hozzáállása a koronavírus helyzethez?

Megjelent ez a járvány. Hatalmas pusztításokat végzett. Rengeteg ember halt meg, vagy élt át borzalmas kínokat. Teljesen jogosak voltak a leállások, a kijárási korlátozás. Magyarországon viszont valamiért visszataszítóan reagálták ezt le az emberek. Mindenki sírt, hogy nem lehetett járni kocsmázni, moziba, szórakozóhelyekre. Verték az asztalt, hogy nem járhatnak bevásárolni 3 után. Miközben tömegek lebegtek élet és halál között a lélegeztetőgépeken, ők azon rinyáltak, hogy nem mehetnek fogorvoshoz, meg háziorvoshoz egy szimpla hasmenéssel. Komolyan az embereknek a saját nyamvadt lyukas foguk többet ér mint többszázezer ember élete?

Mondják, hogy az öregekre veszélyes a kornavírus. Ez egyrészt nem igaz, mert mindenkire veszélyes. Másrészt, ha ők is többet érdemelnek ennél. Az idősek építették fel az országot. Végigdolgozták az életüket, családokat, otthonokat építettek. Ők még egy normális generáció voltak. Gondolkodtak a világról, értékeket teremtettek. Nem úgy mint a mai generáció. Nekik még nem abból állt az életük, hogy bulikázgassanak, nem az volt az egyetlen létértelmük, hogy megnézzék moziba az összes értelmetlen Marvel filmet, és nem a fogyasztás volt az egyetlen inger ami érte őket.

És most hogy végre nyugodtan pihenve élvezhetnék öreg napjaikat, a társadalom képes végignézni, ahogy bedarálja őket a koronavírus, mert manapság mindennek az értékmérője féktelen szex, és fogyasztás lett. Ez mindent felülírt, és az önzőség mindennél fontosabb lett.

A kérdésem annyi lenne, hogy miért van ez? Hogy jutottunk el idáig? Miért ennyire empátiahiányosak az emberek?

Őseink a háborúban harcoltak, mi meg nem bírunk ki pár évet bezárkózva a lakásunkba. És rákényszerítik a kormányokat, hogy feloldják a korlátozásokat, mert egyszerűen nem bírnak bulikázás, meg mászkálás nélkül meglenni. Most már úgy viselkednek mintha az egész meg sem történt volna. Mindenki megy ide-oda. Pedig a vírus itt van, és óriási pusztításokat fog még végezni. Félek, akkor már késő lesz észbe kapni. Az emberiség kipusztíthatja sagát magát a szórakozás, a fogyasztás, és az önzőség oltárán.

Én egy rendkívül érző, és empatikus ember vagyok. Ha kell akár soha többet nem mozdulnék ki a lakásomból, ha csak ezen múlna hogy minél kevesebb áldozata legyen a koronavírusnak. Miért nem tud így gondolkodni a világ? Minden változik, teljesen más világ és életmód van kialakulóban, és attól félek, hogy ha nem fogunk tudni ehhez alkalmazkodni, annak beláthatatlan következményei lesznek. Márpedig úgy tűnik, hogy nem tudunk, meg a korlátozások feloldásával ugyanúgy viselkednek az emberek mint előtte.