A magyar embereknek miért nincs megtakarítási kultúrája?

Mit nevezünk időskori megtakarításnak? Célzottan én sem rendelkezem vele, de lényegében mindennap azért dolgozunk a következő 30 évben, hogy legyen olyan passzív bevételi forrásunk, ami nyugdíjasként majd megélhetést biztosít. Nyugdíjpénztár 30 évesen? Ugyan... szerintem elég pontosan borítékolható, hogy sok víz lefolyik még a Dunán mire hozzájutok, addig még háromszor behúzhatják az ott gyűjtögetett pénzemet. Aki 5-10 év múlva megy nyugdíjba, annak lehet hogy megéri, lehet hogy elgondolkoznék a helyében, de ennyire távlatokra én nem tudok tervezni, nem tudok bízni egy olyan termékben, aminek az elődjét nem is olyan régen szépen áthúzták egy tollvonással. A szüleim ezen milliókat buktak, amit felhasználhattak volna ők is arra, hogy más formában biztosítsák az idős koruk anyagi vonzatát.

Én egyébként ezen felül meglehetősen tudatosnak érzem magam pénzügyi szempontból. Már-már betegesen. :D Ha látok valamiben lehetőséget, kihasználjuk, de ma itthon sajnos szerintem nagyon kevés dologban van lehetőség.

Sok ember szerintem amellett, hogy nem ért alapvető pénzügyi fogalmakat sem, vagyis pénzügyi analfabéta, még kellően makacs is ahhoz, hogy ne akarjon meghallgatni jó tippeket, vagyis nem bízik senkiben és semmiben. Nagyon sokat számít az is, hogy ki milyen környezetből jött. Ha a család mindig személyi kölcsönből fedezte a nagy családi karácsonyi ebédet, akkor ő is megszokhatta, hogy mindenre ez a megoldás, majd az év során visszafolyik. Vagy nem, vagy kitudja, mert utána számolni már nem tud, hogy mennyibe kerül így valami neki és végül vissza fogja-e tudni fizetni. Ha valaki azt látta, hogy a családja napról napra él és megél, akkor neki sem feltétlenül van igénye másra, hiszen megél.

Minket mindig csodabogárnak néznek, pedig nem vagyunk azok, sem gazdagok, egyszerűen csak a "beteges" tudatosságom okán nem igazítottuk az életszínvonalunkat folyamatosan a fizetésünkhöz, illetve nincs már meg három évre előre, hogy az év végi jutalmunkat mikor mire tapsoljuk majd el, amire igazából nincs is szükségünk. Amikor a baráti társaságunkba baba érkezik és teljesen jó indulatúan, finomkodva kérdezek rá baráti, segítő szándékkal, hogy ha van egy kis félretett pénzük, miért nem használják ki az egészségpénztár adta lehetőségeket, mindenki rögtön rámförmed, hogy én hülye vagyok, ő nem akar ezzel bajlódni, nem ér annyit, stb. Én ezzel be is fejeztem az ilyen emberek ingyenes "pénzügyi tanácsadó" rovatát. Ha valakinek nem pénz egy utalásért és fél év várakozásért 150 ezer forint amikor úton van/megszületik a baba (és ezt akár többszörösen), azt csak sajnálni tudom. Ezekkel tényleg nem lehet mit kezdeni szerintem.

Összességében viszont én a környezetemben azt látom, hogy egyre tudatosabbak az emberek, szerintem ez egy jó dolog.