Veletek előfordult már, hogy sok időt, energiát fordítottatok valamire, amiről később kiderült, hogy korántsem ért annyit, amire előzőleg tartottátok?

Alapvetöen en a jelenben màr làtom azt mi mennyit ér.

Fösuli mellett eleve végeztem egy szakmai tanfolyamot is, mert màr eleve lattam hogy palyakezdöként nem fognak utanam kapkodni es amig be nem "ütnek" a karrier elsö lepcsöfokai en addig is szeretnék megélni es önallo lenni.

Igy penzügyi diploma mellett letettem egy erettsegi alapu asszem 1 éves kereskedö boltvezetö tanfolyamot es üzletvezetökent kezdtem (bekamuztam hogy voltam màr elado tekintve hogy ahhoz szerintem tökre nem kell gyakorlat hogy megkerdezzek vkit segithetek e meg beüssem a penztarba :))duplaztam folyamat az arbevételüket mert figyeltem a fogyasztoi igényeket, es azt az arut rendeltem be amit keresnek (ehhez se kellett egy nagy észnek lenni)azota is vàrnak vissza de màr penzügyi területen vagyok-kevesebb munkaidö több penz.

Az exemmel alapbol lattam azt is hogy ez a kapcsolat véges lesz, nem örök, magamban màr a kapcsolat elején meghoztam azt a döntest, hogy mivel annyira szeretem en bevàllalom azt is hogy ugy vagyok mellette, hogy tudom egyszer el fog mulni, a szakitas be fog következni de addig is minden nap hàlàt adok èrte hogy együtt vagyunk.4 èv mulva szakitott, sajnos kisebbségi komlexusos, ez tett minket tönkre (irigy önzö volt es nem birta hogy felfelé haladok, holott segitettem is öt, stb, megutàlt)A kisebbségi komlexus sajnos sakk matt. Nem tudtam megoldani hogy szövetségest làsson bennem ne versenytàrsat. Aztan még a féltékenykedéseit is kezelni..hàt nem ment.

Most akarnék egy plusz tanfolyamot de nekem irto dràga, szoval az energia befektetések elött nagyon sokat szoktam mérlegelni, felmérem elötte mennyiben lennék piacképes magasabb körökben, vagy jobban fizetö helyekre vele, vagy ahhoz hoznom kell e esetleg költözes vagy màs àldozatot is. Most azon agyalok hogy lehet kiküldök kamupàlyàzatokat amibe beleirom hogy megvan a tanfolyam, vagy masik opcio keresek olyan céget aki nekem ezt kifizeti. A jelenlegi tett rà ajànlatot hogy köt velem tanulmànyit es beiktat több helyére is azaz àtszablya a feladataim, csak epp huzza halogatja meg én is mert nemigen akarok kocsi nelkül (nem költségelek autot mert egyelöre pénztemetönek làtom nem hozza vissza amit bele adok)sok helyre maszkalni azaz hiaba lennék több telephelyen valamiféle koordinator magasabb bérèrt ha a különbözetet elvinné a kocsi fenntartàs, céges hatalmas kocsikkal meg nem merek maszkalni inkabb az enyem törjön ha van vmi nem kellenek millios kàrok a nyakamba is.

Igazàbol ha ezt nézzük eddig a jogositvàny volt egy nagy bukta az életemben mert kocsi nelkül a rutinom nincs meg. De ez orvosolhato azzal hogy random veszek plusz oràkat forgalomban. De az màr megint költség ugye.

Szoval mielött barmibe belevàgnék, vagy akàr ha bele is vàgtam de annak az elején-közepén is képes vagyok mèrlegelni. A jogsim 17 évesen lett meg azt nem gondoltam volna elöre hogy 25 évesen se lesz kocsim..igy lett bukta.

Hogyne. Pont az egyik egyetemi szakom volt az. Három éve kezdtem el, miután lediplomáztam az elsőn, elkúrtam rá 2 félévet, közben végig csak szoptam, sem közösségi élet, sem munka, sem sport, semmi nem fért szinte bele rendszeresen... Aztán besokalltam és a második félévben már hagytam menni minden tárgyam.

Aztán kicsit érleltem még magamban a gondolatot és úgy voltam vele, hogy fuck this shit, nekem kell egy ilyen diploma, szóval jelentkeztem egy másik egyetem ugyanezen szakára és örömmel jelentem, van mellette életem, munkám és csodálatosan haladok vele. És a munkaerőpiacon semmivel nem leszek hátrébb.

A másik ilyen az apámmal való kapcsolatom volt, miután elváltak anyával 17 éves koromban. Valahol bíztam benne, hogy a konfliktusok miatt stresszes és azért olyan, amilyen, meg hogy majd jó lesz a kapcsolatunk, de nem. Mindent, amit akart adni, eléggé birtokló feltételekhez kötötte, ráadásul a válás után anyukám nevén maradt közös lakást anyukám eladta, hogy vegyünk két kisebbet (amit egyébként apám iratott a nevére hasonló feltételszabdosások mellett, miután az első (valódi) válásuk után 2 évvel újra összejöttek (akkor még nem éltem)). Mikor látta, hogy nem tart be nekem az anyagi ígérgetéssel (azt sem akarta elhinni, hogy mennyit keresek és szó szerint felbosszantotta, hogy ha anyukám nem lett volna jófej, akkor is előbb oldottam volna meg magamnak, minthogy szolgáljam), ráadásul emiatt rajtam keresztül akarta kisajtolni az ő vélt részét is, mintha meggyűlölt volna. Taknyos kölök voltam, aki biztosan nem fog megállni a maga lábán, csak a szája nagy, vagy 8 alkalommal készített beadványt a bíróságra annak érdekében, hogy elperelje a lakást tőlem, többször próbáltam vele leülni beszélni, hogy engedje el, van neki így is elég pénze, mi a fenét akar tőlem, miért fontos neki ez a szaros összeg a gyereke helyett... Mellé tolta anyámról mindig a mocskolódó dumát, csomószor írt fenyegető üzenetet, hogy ha nem adom oda vagy mondom el ezt vagy azt, annak beláthatatlan következményei lesznek anyámra nézve is, aztán elegem lett. Csináltam egy távoltartási végzést ügyvéddel meg anyukámmal együtt és annak ellenére, hogy ő is megkapja ilyenkor, elküldtem az enyém fénymásolt példányát is egy levéllel, hogy (akkoriban) 8 év után én eddig bírtam és feladom. Nekem és anyámnak ne mérgezze tovább az életét és ha majd egyszer úgy ítéli, hogy tudunk egy asztalnál ülni anélkül, hogy bármilyen lekicsinylést, fenyegetést vagy parancsot adna, akkor megkereshet újra, addig meg őszintén kívánom neki a legjobbakat, lehet, boldogabb lesz nélkülem.