Milyen az egyetem emberutálóként(hosszú)?

Hiába vézel el egy mérnökinfót, szociális skillek nélkül nem leszel jó a munka világában. Nincs Magyarországon informatikus hiány. Jól képzett, jó munkaerőből van hiány.

Az állásinterjúk kb -1. kérdésében a HR-el a társas intelligenciádat fogja feltérképezni. Pl. a fejlesztős cégeknél teamwork megy, különböző módszertanokban. Ha nem tudsz csapatban gondolkodni, dolgozni, egyszerűen fel sem fognak venni.

Lehet rendszergazdának vagy hasonló poziba bekerülsz, de komoly állásod így nem lehet.

Amíg én egyedül toltam az egyetemet, az lett a vége újra kellett felvételizzek.

Amióta társasággal, azóta már ösztöndíjam is van.

Ha ez az "ilyen vagyok" hozzáállásod van, leginkább önmagaddal (is) van-vannak problémáid.

Szia!

Én is 18 éves fiú vagyok hasonló helyzetben, csak veled ellentétben a múltbéli kirekesztések miatt nem akarok szocializálódni. A barátaid pszichológushoz vagy pszichiáterhez járnak? Pszichológus nem rendelkezik doktori végzettséggel, így gyógyszert sem írhat fel, valamint bármilyen hétköznapi problémával rendelkező emberrel foglalkozik. A pszichiáter viszont másokra veszélyes, önmagukra veszélyes, vagy traumát átélt emberekkel, akik képtelenek lennének hétköznapi helyzetekben önállóan helytállni. Meg persze a különböző elvonók is ide tartoznak. Ezt csak amiatt írtam le, hogy rengeteg embbert megába foglal és mindenkinek van egy olyan életszakasza amikor szüksége van vagy lenne valamelyikre és emiatt nem érdemel senki elítélést. Te sem vagy ettől "bolond", egyszerűen csak egy hasonló problémával rendelkező ember, aki nem csak menekül a probléma elől, hanem szembenéz vele, sokkal jobban azonosulni tud veled. Mi miatt gyűlölöd az embereket? Hogy nem értnek meg? Nárcisztikus vagy és lenézed őket? Látod mit csinálnál másképpp az életükben és zavar, hogy semmmit sem tehetsz ellene, hogy teszi tönkre az életét? A körülötted lévők gerinctelensége miatt csak a rosszat látod? A sok fájdalom miatt nem bízol senkiben, nem kapcsolódsz senkihez, hogy sérthetetlen maradj a burkodban? Csak gondold végig hátha van ezek közül a kérdések közül valami, ami rád illik, ha nem, akkor legalább, ha valami vezérfonalat adsz, szívesen segítek.

De mitől nézed le magad? Ez elég abszurd. 2 sör az a tiszta gondolkodásodra és a mozgáskordinációdra se nagyon hat. Volt esetleg alkoholista a családodban ami miatt ennyire érzékenyen érint?

A gimniáziumban sokkal több különböző kompetenciájú, érdeklődésű ember van. Szerintem csak nem szabad, hogy előítéletekkel, az egyetemi társaiddal szemben úgy viselkedj, mint a gimnazista társaiddal. Ne aggódd túl. Meglátod mi lesz. Elsődlegesen úgyis tanulni mész, figyelsz a tanulmányaidra aztán meglátod mi lesz a társakkal. Előfeltétetelézseeket, elvárásokat nem alkotsz, így csalódni nem fogsz és még talán a végére pozitívan is jössz ki belőle.

Az egész élet nehéz, ha nem kedveled az embereket sajnos, tapasztalatból mondom. Bár én ugyan nem utálom az embereket (legalábbis nem mindig), de inkább egyedül szeretek lenni. Azonban rájöttem, hogy visszahúzódó, mogorva, szótlan emberként semmit nem lehet elérni, így kialakítottam egy kissé beszédesebb, érdeklődő személyiséget. Nagy ritkán még egy-egy buliba vagy összejövetelre is elígérkezem, egyik sem szokott rossz lenni, de engem mindez borzalmasan lefáraszt. Szóval ha nem is szereted az embereket, akkor is legyél udvarias, barátságos és kedves. Amúgy az egy kamu, hogy az egyetem a bulikból áll. Oké, minden héten vannak és többszázan el is mennek, de korántsem mindenki. Én rengeteg otthon/koliban ülő embert ismerek, akit órán kívül sosem szoktam látni. Sőt, szerintem az se baj, ha mondjuk egy-egy összejövetel alkalmával megnyílsz, hogy te ilyen vagy, hidd el, lesznek, akik hasonlóak hozzád. Én azt javaslom, szeresd, amit tanulsz, járj el konferenciákra, az egyetemi épületben rendezett eseményekre stb. Ezek nem feltétlenül szociális dolgok, ha nem is szólsz senkihez, de legalább megjegyzik az arcodat.

22/L