Mihez kezdjek magammal, ha már pár hónapja minden nap szinte folyamatosan ideges vagyok, szorongok és ezt kellemetlen fizikai tünetek is kísérik?

Már nem bírom elviselni ezt az állapotot. Úgy érzem, hogy napról napra teszem tönkre a testemet ezzel a rengeteg feszültséggel, stresszel, hiába szedek vitaminokat, sőt gyakran még Xanaxhoz is kell folyamodnom, semmi nem használ. Szerintem tudat alatt én rettentően aggódom bizonyos dolgok miatt. Hogy mi lesz az életemmel, képes leszek-e valaha normális és önálló felnőtté válni, képes leszek-e elkezdeni a tanulmányaimat vagy akár dolgozni, ha a szüleim meghalnak lesz-e egyáltalán mellettem valaki, mert én képtelen vagyok kapcsolatokat kialakítani. Egyszerre vágyom rá, de ha valaki nagy ritkán közeledni próbál felém, egyszerűen megrémülök, pánikolni kezdek... Egyszer még randizni is el akartak hívni. Lehet az lett volna életem nagy lehetősége, de én utolsó nyomorék ezt is elszúrtam, mert pánikrohamok törtek rám és végül az egészből nem lett semmi. Gyűlölöm magam. Utálom, hogy nem tudok megváltozni, hogy lelkileg ennyire gyenge és sebezhető vagyok. Mindig mindent elrontok, nem tudok élni a lehetőségekkel. Sokszor úgy érzem, ez az élet nem nekem való, mégis szeretnék élni, de ezek a gondolatok, ez a mérhetetlen szorongás, ami bennem van, lassan felemészt, összeroppant. Nem tudom mit tegyek...