Honnan számít valaki egyáltalán jó vagy rossz embernek?

Ez a "két pólus" muszáj. Így működik a világunk, a felfogásunk, az ember csak végletekben tud gondolkodni. A "két pólus" között millió árnyalat lehet, de mindennek van eleje és vége. A jó sincs meg rossz nélkül, kicsi-nagy, hideg-meleg, fent-lent, jobbra-balra, (stbstb) az értelmezésünkben mindennek van ellentétpárja.

Szeretni és utálni (ismét egy ellentét) viszont sokféle minőségben lehet. Szerethetsz szülőként, gyermekként, házastársként, szeretőként, barátként, haverként, ismerősként, talán idegenként is, és ugyanez igaz az utálatra nyilván. A mérleg a saját értékrended, a saját tapasztalataid szerint billen erre vagy arra.

A kérdésedben kiragadott példák egy fiatal első negatív megtapasztalásaira utalnak, azért ezeknél sokkal árnyaltabb gondolatoktól, tettektől válik valaki jóvá vagy rosszá.

Azt csak te magad tudod igazából, hogy jó vagy e vagy rossz. Ezt neked kell érezned.

Ha tudatosan olyat teszel amivel másnak ártasz akkor az rossz dolog és valószínűleg rossz ember vagy. De ha másokat érdekeit is nézed akkor jó ember.

Nagyon röviden ennyi a lényeg.

Az hogy mások mit mondanak mindig is lényegtelen volt és az is lesz.