Ti is megfigyeltetek ilyet a nevetés kapcsán?

Szerintem ez nincs igy forditva.

Szerintem a depressziosok nevetnek a legkevesebbet es legnehezebben.

Akik meg amolyan röhögös tipusok azok meg messze vannak a depressziotol alapbol az életben.

1." Hogy van egy csomó ember, akik nem tudnak igazán úgy "szívből" nevetni (vagy inkább rekeszizomból:)), csak úgy "egy kicsit"... és hogy ezek általában olyan emberek, akik kiegyensúlyozottak (vagy annak tűnnek), alapvetően vidámak, barátkozósak... "

Eezk az emberek nem kiegyensúlyozottak, épp ellenkezőleg: nagyon konforman viselkednek, általában extrovertáltak, és nagyon odafigyelnek mindig arra, hogy mások mit várnak el tőlük. A jobbja ügyesen tud blöffölni, és akkor nevet - és ezért nevet úgy, ahogyan te írod -, amikor a többiek. A vidám, barátkozós emberek egyáltalán nem biztos, hogy valóban vidám és barátkozós emberek. Az csak egy fassade.

2."Ezzel szemben vannak totál befordult, introvertált, szinte depressziós - vagy annak tűnő emberek, akik egy-egy poénon vagy film jeleneten baromira tudnak röhögni, nagyon, meg sokáig."

Az introvertált emberek között igen sok intelligens ember van, sőt, nagyon intelligens (a géniuszok is itt vannak), aki akkor nevet és akkor szívből, amikor valóban humoros témát talál vagy hall.

Ne keverd a depresszióssal!

Aki hosszan nevet egy poénon, újra meg újra, az nem mindig jó jel. Sokszor utal neurózisra, vagy rejtett neurózisra és egyéb bajokra.

Egyébként a pszichés gondok - főleg a keserűség és a paranoia - csökkentik a valódi humorérzéket.