Miért olyan nehéz túltennem magam mindenen? Hogyan tudnék ezen változtatni?

Köszönöm a segítségeteket!

Igyekszem összeszedni magam.

Igaziból már én is gondolkoztam azon, hogy elmenjek-e pszichológushoz, de most meggyőztetek. Majd ha vége lesz a járványnak, elmegyek.

Jól esett az, hogy meghallgattatok és kedvesek voltatok velem, válaszoltatok a kérdéseimre.

Elgondolkoztam a válaszaitokon, igaziból mindegyikőtöknek igaza van, hiszen többféle szempontból is lehet nézni a velünk történő eseményeket.

A második Válaszoló azt írta, hogy vagy megszokok, vagy megszökök.

Vicces hangzása van a két szónak egymás után, de nagy igazság van a mondatban.

Én megszöktem, most külön élek a szüleimtől. Valahol, a lelkem mélyén még most is vágyom arra, hogy jóban lehessek velük, de ezt valószínűleg el kell engednem.

Szerintem mindenki vét hibákat. Édesanyám nem volt túl jó szülő, de mégis csak a világra hozott és felnevelt engem.

Édesapám nem sokat foglalkozott velem, de megmentett jó párszor Édesanyámtól.

Én akkor is tisztelem Őket, ha sokszor megbántottak.

Az első Válaszoló kedves volt, hogy ennyire át tudta érezni a helyzetemet.

De azért a szüleimnek is nagyon nehéz életük lehetett...

Szerintem ha valaki bántja a másikat, nem ok nélkül teszi, nagyon nehéz élete lehet, ha már ilyesmit is meg tud tenni. =(

Próbálok nem haragudni senkire sem, akkor sem, ha ez nagyon nehéz.

A harmadik Válaszoló is nagyon sokat segített nekem.

Azt írta, hogy jó ember vagyok, hiszen a rossz embereknek nincsenek kétségeik.

Ebben van valami, nagyon örültem ennek. :)

Igaziból most jobb kedvem van, mint amikor a kérdést kiírtam, tisztábban tudok gondolkozni.

Elolvastam az írást is, amit a Válaszoló belinkelt, segített nekem átgondolni az életemet.

Most jöttem rá, hogy valahol, belül tényleg mindannyiunkban nagyon nagy erő lakozik, csak észre kell vennünk.

Én például, ha lelkileg érzékeny is vagyok, a testi fájdalmakat könnyebben elviselem, mint mások.

Amikor eltörött a karom, még csak nem is sírtam, teljesen nyugodtan hívtam a mentőt. Tehát valahol tényleg erős vagyok én is! :)

Ezt az erőmet most megpróbálom először arra fordítani, hogy valahogyan kilábaljak a nehéz helyzetből, amiben most vagyok és hogy megismerjem önmagamat. Utána pedig igyekszem szebbé tenni a világot.

Gyakran már most is megtalálom az alkalmat a kedvességre. Néha szoktam képeket festeni. Nem vagyok tehetséges, de élvezem.

Nem is olyan régen a társasházban, ahol lakok, minden szomszédomnak ragasztottam egyet ajándékba az ajtajára.

Sokan voltak, akik örültek neki, nagyon jó volt látni, ahoy elmosolyodnak! :)

Ááááá, most dicsekszem!

Azt is írtátok, hogy kezdjek el sportolni.

Igazatok van, a sport tényleg nagy segítség tud lenni.

Már több éve minden nap járok futni, nagyon élvezem.

Igaz, hogy nagyon hamar el tudok keseredni, de gyakran örülök olyan apróságoknak is, amiket mások általában észre sem vesznek.

Szerintem egész érdekes ember vagyok! :)

És Ti is, mindannyian!

Nagyon köszönöm, hogy meghallgattatok és írtatok válaszokat!

Ráadásul olyan kedvesek voltatok, hogy most összekaptam magam! :)

Megígérem, hogy kilábalok valahogyan a bajból, és igyekszem minél jobb emberré váli.

Addig is, köszönöm a segítségeteket és minden jót Nektek! :)