Hogyan alakul ki, vagy miért van, hogy egy adott ember csak azt tekinti normálisnak, ahogy ő él, ahogy ő gondolkodik és mindenki mást betegnek tart?

"Hogyan alakul ki, vagy miért van, hogy egy adott ember csak azt tekinti normálisnak, ahogy ő él, ahogy ő gondolkodik és mindenki mást betegnek tart?2

Nem minden ember ilyen.

Ez, amit a kérdésben megfogalmaztál, egy betegség. És sajnos nagyon elterjedt.

Így alakul ki:

https://www.youtube.com/watch?v=rCliEu03luw

Van hosszabb videó is róla sok.

apám is ilyen, ez nem hiszem hogy betegség. egyszerűen taplók, mert az anyjuk túlzásba esett, amikor megdicsérte őket, mikor először maguktól ültek a bilire időben, és így beléjük ragadt, hogy ők milyen übermenschek.

nem nagyon tudsz vele mit kezdeni, amikor feltűnik hogy hlye, ott kell hagyni. (ami ugye nálam húsz évig nem játszott, de alapállásban mégiscsak ezt kell velük csinálni)

Sokszor én is máshogy gondolkozom, mint az átlag ember. Egy új társaságban sokszor azt gondolják csendes, visszahúzódó személyiség vagyok, pedig nem, csak inkább nem szólok bele olyan témákba, ahol már első mondatok után kiderül, hogy egyáltalán nem értünk egyet, nem egyezik a véleményünk. Nem keresem a konfliktust és nem is játszom meg magam, ezért kevés egyénnel tudok azonosulni. Nem szeretem a felszínes kapcsolatokat, úgyhogy kevés barátom van (bár így is több, mint sok más embernek), de velük teljesen megtudok nyílni és egy hullámhosszon tudunk működni akkor is, ha valamiben nem egyezik a véleményünk.

Sokszor nem bírom az emberi hülyeséget, nem bírom az önsajnáltatást és akkor hasonlónak tűnhetek, mint az exed, viszont mivel megtanultam, hogy olykor jobb a "ne szólj szám, nem fáj fejem" hozzáállás, ezért megtanultam csendben maradni is, amikor úgy érzem, hogy ez jobb lesz mindenkinek. Megjegyzem ettől függetlenül én szerintem egy rendkívül elfogadó személyiség vagyok, nem gondolom, hogy más értékrendben, más szakmában, stb. ne lehetne boldogulni, sőt... Pont azért vagyunk jók, mert annyira különbözünk, csak mély kapcsolatokat kialakítanom nehéz ilyen "vehemens" és annyira különböző felfogással.

A legegyszerűbb szerintem, ha egy ennyire erőlködő emberrel nem szállsz vitába. Mondja el, hallgasd meg, majd fordíts hátat, hagyd ott és soha többé ne engedd a közeledbe. Ilyen emberrel, aki rombol téged és másokat is, nem találjátok a közös hangot, nincs értelme foglalkoznod, semmilyen szinten. Nekem ez bevált gyakorlatom. :)

Én nem nézek le semmilyen szakot, de humán beállítottságúként mentem reál szakra. Rohadt nehéz volt, de rá kellett jönnöm, hogy csak így lehet jövőm.

Valószínűleg belső konfliktusa van, erős frusztráció állhat a háttérben.