Miért mondják rám idegenek, hogy szimpatikus vagyok ha még barátaim sincsenek évek óta?

Kb 10 éve egy barátom sincs, nem köszönt fel csak anyámék a születésnapomon, nincs kit felhívni csak úgy. Az oka biztosan bennem van! Magamat egy unalmas, furcsa, sokszor a társadalomból kilógó embernek tartom. Szüleim mondják hogy kiskorom óta vannak furcsa dolgaim, mozdulataim amiket mások nem csinálnak. Pl sokszor úgy ülök hogy felteszem az egyik lábam a másikra, majd rákönyökölök és a fejemet a tenyeremmel tartom. Ez kívülről elég furcsának hat. Vagy sokszor “bemelegítek” a karommal mintha sportolni készülnék, de ezek teljesen maguktól jövő mozdulatok, én észre se veszem. Úgy gondolom hogy nem vagyok szimpatikus senkinek, mert nem véletlenül rázott le mindenki évekig akivel barátkozni próbáltam.

Ehhez képest az utóbbi 1 évben mióta vállalkozó vagyok, több ügyfelem is akiknél dolgoztam, maguktól mondják, hogy milyen szimpatikus vagyok, milyen tisztességes. Legutóbb egy igazán intelligens fiatalabb főorvos mondta ezt akinél dolgoztam, meg hogy milyen jót beszélgettünk. Még felajánlotta azt is hogy tegezzem! Persze tudom hogy ilyen kaliberű ember nem lesz a barátom, mert nem egy körben mozgunk, de mégse értem hogy vadidegenek miért tartanak szimpatikusnak ha kollégáim, iskolatársaim szóba sem akartak szinte állni velem, mindig kerültek?