Idealizált világban élek?

Szerintem jo dolog.

Ahhoz hogy vki kitalàljon vmit elötte infokat szoktak gyüjteni is. Azaz ahhoz is kellenek a tapasztalatok hogy kialakuljon majd a te sajat iranytüd is.

Talan divatterzekökkel vagy epiteszekkel is lehetne peldalozni hogy aki megnezett mar ezer ruhat hàzat a sok reszletböl fog csak tudni egyedit kesziteni ahogy azt a sok reszletet ö összekreàlja fejben es kiegesziti sajat ötletekkel.

Szocal az a divattervezö aki ruhàkra sem néz rà sokkal kevesbe lesz kreativ us mint az aki divatbemutatokra jar es nyüzsög a szakmaban eleve.

Igy megy ez a szemelyisegfejlödessel is . Talalkozni kell minel többmindennel ahhoz kialakuljon a te sajat kis volagkeped majd a millio apro feldolgozott infobol.

Ezert tudatosan is a pozitiv fele kell hajlani azaz pont jo ha azt jatszod le magadban milyen jo is lehet, nem ugy mint akik ol horrorfilmekkel tömik tele az agyukat.

Ebben hasonlok vagyunk a mesrerseges intelligenciahoz, olyan dolgokra jövünk ra, olyanokat ötletelünk amik eleve belenk lettek raplalva.

Pl egyik robotba a potitiv dolgokat ültették el szerelem boldogsag madarxsicseres allatsimogatas mig masik robotba haboru gyilkossagok kinzasok

Mindkettönek mutattak egy(ugyanazt)a tintapacàt hogy mit lat ki belöle. Az elsö robot valami viragszirmokat hullajto viragra tippelt mig a masik egy szétlött embert akinek szetfröccsen a vére.

Az emberi agy is abbol taplalkozik ami bele lett rögzitve. Es annak mentén gondolkodik cselekszik es teremti meg maga köre a sajat környezetét is.

Szerintem nem jól vezeted magad. Más emberek helyébe képzeled magad. Ez nem a saját utad keresése. Oké, hogy nézed, hogy milyen ruhákat hord,de akkor el kell menni a boltba és felpróbálni. (Majd ha vége a koronának). Jól érzed magad benne? Jól áll neked? Tűzz ki célokat! Mit fogsz dolgozni, mivel szeretsz foglalkozni, mivel tudod megteremteni magadnak azt az életszínvonalat,amin élni akarsz?

Magaddal foglalkozz, mert ez nem, hogy több, de inkább kevesebb, mint önmegismerés.

Ha jól értem, ez egyfajta elvágyódás.

Vagy az időd túl sok, vagy magaddal nem vagy mégsem kibékülve, vagy pedig, és talán ez a legvalószínűbb az életedben nem ott vagy ahol jól érzed magad, ami kitölt, ami motivál, de szerintem magaddal sem vagy kibékülve.

Nincs azzal baj ha az ember elvágyódik, fantáziál, de jobb ha valamennyire felismered ezt és tudatosítod.

Leginkább mert akiket követsz sen feltétlen jobb az élete. Kamaszként én is fantáziáltam másabb vagy jobb életkörülményekről azóta eltelt egy évtized, az életem 100x jobb lett, megszabadultam a legtöbb dologtól amit akkoriban nem kedveltem és összességében mégsem mondanám, hogy sokkal jobban érzem magam, illetve nem a külső dolgoktól érzem jobban magam, egyáltalán nem számít annyit, belül kell rendben legyél. Akik elsőre izgalmasabbnak tűnnek teljesebb élettel azok ugyanúgy küzdenek maximum egy másik szinten állnak az életben.