Ha valami számodra nagyon fontosat elvesztesz, az rosszabb mint ha soha nem is lett volna a tiéd?

Nagyon jó kérdés. Hát igen, talán konkrét esettel konkrét példával talán kevésbé lenne nehézkes rá válaszolni.

PL mondjuk ha neadjisten valami szerettünket-de ne történjen senkivel ilyen-; akkor például "Egy darabig legalább ismerhettem". Tehát én asszem, hogy jobb, ha volt, mintha nem is lett volna.

Egyrészt nyilván rossz elveszíteni bármit. És szenvedés az utána következő időszak. Másrészt az élet megy tovább.

Pont most "ejtett" egy lány, aki nem akar semmit. Fáj, hogy nem látom, fáj, hogy ignorál, vissza vágyódom azokba a pillanatokba amit együtt töltöttünk. ÉS néha úgy vagyok, bárcsak meg se ismertem volna, mert most nem lennék gatya lelkileg.

Másrészt ha vissza gondolok exeimre, ugyanígy kivoltam ha szakítottunk, ugyanúgy hiányzott a kapcsolat, a társ mellőlem. De utólag azért jó vissza gondolni, hogy legalább voltak nők, barátok, ismerősök az életemben.

Persze az sem mindegy, ki milyen típusú ember.

Van akinek "egy lapja van" az életben, aztán ha azt bukja akkor nem lesz több, míg másoknak folyamatosan adott a lehetőség.

Sok ismerősöm napi szinten randizik, mindig akad nő aki velük tölti az időt, szabadidőt, estéket. Még így sem feltétlenül találják meg életük párját.

Én meg alig ismerkedem, netes ismerkedés kuka, Tinder és társain esélyem sincs, bulikban sem. 1-2 helyen van minimális lehetőségem ismerkedni, de nyilván azok 90%-ból sem lesz semmi. Tudom, ha össze jön valami és véget ér, akkor újra pangás lesz csak nem napokig vagy hetekig, hanem akár évekig is.

Az sem mindegy ki hogy áll hozzá. Van aki sokat rágódik és szenved más meg tovább tud lépni, vagy legalább a látszatát meg tudja teremteni amivel nyilván több embert "bevonz" maga mellé.