Akinek van gyereke, az szereti a gyerekeket?

Sajnos nem, különben soha nem tudná bántalmazni, mindent megtenne érte, és a gyereke jövőjééért. Nem, nem pénzre gondolok, az itt sokadlagos.

Akinek van gyereke, az csak azt jelenti, hogy biológiailag alkalmas arra, hogy gyermeket szüljön vagy nemzzen. Az apaság vagy az anyaság a gyerek születése utána kezdődik.

És ellenkezőleg is: akinek nincs gyereke, jobban szerethet bármely gyereket, mint akinek van, és jobban is érthet a gyermeki lélekhez, mint aki csak kipottyantotta magából vagy 2 perc alatt összedobta.

Mondjuk ki őszintén:

Az alapvetően játékos, pajkos gyerekek jó társaság, őket mindenki szívesen látja.

A szocializációra képtelen gyerekeket meg nem. Aztán ez utóbbi ördögi kör, hiszen ha felnőttektől nem kap egy őszinte mosolyt és nem is akarnak vele játszani, akkor még fejletlenebb lesz majd a jelleme.

Akinek van gyereke az a gyerekekben màr nem csak cuki vattacukrot lat. Hanem a pelenkacseret ejszakazast dackorszakot iskolai teljesitmenykeszere lesz ha nem tud olvasni a gyerek màr kibukik, es szoval beleöszül az évekbe.

Talan a szeretet atsegiti ezeken. De inkabb a felelelössegteljes tudatossag fogja, belsö kitartàs, es max a sajatjaert.

A szeretet mondhatni annak akinek gyereke van, àtalakul. Amikor padlon van sem mondhatja azt, bocsi félreteszlek. Habàr az apàk képesek erre, hogy bocs, nem igy gondoltam es lelépnek.(tisztelet a kivetelnek)