Miért gonoszak a férfiak, minden férfi ilyen? /Keresztény vonatkozásban is érdekel a válasz

Kíváncsi vagy a férfiak véleményére??

Tessék:

Egy idióta hisztis p.csa vagy az anyáddal együtt.

Nem tudom, hogy szerencsétlen apád, hogy nem szökött még meg tőletek???!

szia!

vallásos lelkületű kérdést sose ossz meg a gyakorin, mert csak az értetlenkedést és a gúnyt fogod kapni, illetve az extrém bigott hivők, és a Jehova Tanúk szélsőséges prédikációit... Egyiktől sem leszel előrébb...

ami a kérdésedet illeti, röviden és tömören

1. te már egyetemre jársz, és van minimum még egy testvéred is. Ebből azt az egyet már biztosra vehetjük, hogy a szüleid már régi házasok, és már régóta forog az életük a gyereknevelés körül. Ez a két ismérv pedig alapvetően megöli a romantikát, a szerelmet idővel a két ember között, és csak a szeretet, rosszabb esetben az egymás elviselése marad közöttük. Ilyen az élet. Emiatt nem szabad elhatároznod, hogy te nem mész férjhez. Amikor a szüleid voltak fiatalok, ők is voltak szerelmesek, boldogok, turbékoltak, rmantikáztak, stb, aztán családot alapitottak, gyereket szültek, annak minden csodájával és nehézségével együtt, aztán ismét előlről kezték később az öcséddel ami azt jelenti, hogy elsőre, veled sem "bánták meg", több volt benne az örömük, mint a fáradságuk.

Ezek mind-mind szép és átélendő dolgok. Az, hogy a házasélet idővel beszürkül, elkopik, az pedig ugyanúgy az élet rendje, mint ahogy az ember csontjai is elkopnak, mire megöregszik, a látása, hallása, életkedve is beszürkül... Ettől még nem szabad eldobni a fiatalság örömeit, hanem meg kell élni, és reménykedni abban, hogy sikerül olyan párt találnod, akivel élethosszig tart majd a szövetséged.

2. férfi és nő különbözőre lett teremtve. Másképp látják a világot, és egyszerre vonzzák és taszitják egymást. Ez is megintcsak az élet rendje. Ezeket az ellentéteket a szerelem, a romantika, a kémia tompithatja kezdetben, de idővel előjönnek. De mivel férfi és nő különbözik, ez mindig igy volt, és mindig igy is lesz, amig a világ világ.

Te lányként édesanyád gondolkozását érted meg, érzed át, vele vagy szolidáris. Az őcséd, majd ha nagyobb lesz, édesapád gondolkodását fogja érteni, átérezni, mivel férfiból van. Ennyi.

Az, hogy egy férfi keményebb, szókimondóbb, durvább, az hogy egy nő szelidebb, ugyanakkor időnként hiszitsebb, mind-mind a két nem sajátossága. És ezzel halálba tudják kergetni egymást. Ez van.

3. ennek ellenére ez nem caak férfiról és nőről szól, hanem az egyéni személyiségről is, sőt, a szüleid házasságának a belső dinamikájáról is, amibe (optimális esetben) te a gyerekükként nem láthatsz bele mélységeiben. Te nem tudod, hogy az a csetepaté, ami egy pitiáner süti ürügyén pattan ki, milyen mélységekben gyökeredzik, és tulajdonképpen ki és mennyire "sáros" a problémákban. (Mert mindig kettőn áll a vásár) Te jó esetben nem ismered a szüleid házaséletében felmerülő gondokat, szexuális életüket, stb. Neked ők anya és apa. És ez igy van rendjén. De ők, egymás szemében ugyanúgy látják egymást, mint te a barátodat, vagy ha még nem volt, akkor a srácokat. Minden nemiségükkel együtt. És nem tudhatod, és nem is tiszted tudni, hogy ezen a szinten milyen feszültségeik, vagy problémáik vannak, mert ez csak rájuk tartozik.

Azonban azt, mint tényt tudnod kell, hogy nem tusz mindent. Vagyis amit te érzékelsz, az csak a felszin, csak a jéghegy csúcsa. Csak a felszin, a látszat alapján pedig értelmetlen egyik vagy másik szülőd pártjára állni. Mert az is lehet, hogy valójában a másik a "hunyó"... De ezt sem én, sem te nem tudhatod. Neked ők legyenek apa és anya, és ne akarj itélőbiró lenni közöttük. Mint gyermekük, nincs hozzá sem elegendő tudásod az ügyben, sem kompetenciád.

Remélem, tudtam segiteni a válaszommal Neked.

Örülök, ha segithettem :)

Még annyit amúgy, hogy keresztény értékrendű, értelmiségi gondolkozású srác létemre mondom, hogy az a "durvaság" marharépa és a többi, amit apukádtól idézel, hát, szinte már már gyerekesen és röhejesen kultúráltnak hangzik egy férfi szájából... Ezt csak azért mondom, hogy majd ne csinálj belőle válóokot, ha a leendő barátod száján néha ennél jóval csúnyább szitokszavak esnek ki egy-egy rossz pillanatban, mondjuk k_rva anyját!, b_szd meg! és társaik...

Ez velem is megtörténik, és kb. minden férfival olykor. A különbség hivő és nem hivő férfi között ebben annyi, hogy a hivő sosem veszi bele ezekbe a szitkozódásokba Istent, a nem hivő meg káromolja Őt...

De sose akarj egy férfitól női finomságot elvárni, mert annyi erővel a golyóját is levághatnád... hagyd, hogy férfiként viselkedjen, néha keményen, szókimondón, erélyesen... Hagyd, hogy férfi legyen!

Nem minden férfi gonosz. Sok korosabb nőtől és férfitól hallottam már hasonló általánosítást a másik nemre vonatkozóan. Ilyen hozzáállással nincs esély változásra.

A családodban történteket nem szabad kivetíteni a világ többi részére. Sajnos sokan nehezen viselik a gyerekneveléssel kapcsolatos problémákat, nehezen bírkóznak meg a koruk előrehaladtával is. Sok olyan történet is lehet a háttérben, amiről neked, mint gyereknek, nincs tudomásod. Sokan ezt a mintát látták szüleiktől gyerekkorukban, felnőttként megismétlik sajnos.

Nagyon sajnálom, hogy ilyen szomorú helyzeteket kell átélned, senki nem érdemel ilyesmit. Remélem, hogy idővel jobbra fordul valahogyan. Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy a vallás hozná meg a megoldást, ha komolyan érdekel, keress rá Csernus doktor valamelyik előadására a youtube-on.