Miért baj, ha az ember negatív? Mire jó pozitívnak lenni?
Pár ember azt mondja, legyek pozitívabb, de egyikük se tudja megindokolni, hogy miért, mire jó az.
Neten is mindenhol megy ez, hogy legyél pozitív.
Például adott egy dolog, ami vagy sikerül (jó kimenetel), vagy nem sikerül (rossz kimenetel). Mondjuk vizsga, interjú, vajon jól haladt-e a festő amíg munkában voltam, vajon összejön-e az a hosszúhétvégi utazás, satöbbi.
Ilyenkor miért lenne jó, ha előre elhinném, hogy biztos sikerülni fog? Mert mindenki ezt erőlteti, hogy előre legyek biztos benne hogy jó kimenetele lesz a dolognak. De mire lenne az jó?
Ha előre azt feltételezem, hogy sikerül, aztán végül mégse, akkor csalódást, szomorúságot érzek.
Ha előre azt feltételezem, hogy nem sikerül, és végül tényleg nem, akkor nem történt semmi meglepő, ez van.
A sikeres, jó végkifejlettnek pedig mindkét esetben ugyanúgy örülök.
Próbáltam már mindkét hozzáállást, és azt tapasztaltam hogy mérföldekkel jobb a "negativitás", összehasonlíthatatlanul kevesebb fájdalmat okozott.
De mi értelme annak, hogy rosszul érezzem magam és csalódjak?
Miért erőltetik az emberek, hogy kockáztassam hogy szomorú leszek, ha ez teljesen elkerülhető?
válasza: válasza: válasza: válasza:Régen pont úgy álltam a dolgokhoz, hogy úgyis sikerülni fog, jó lesz, stb, sokszor borzalmasan éreztem magam. Most teljesen jó, pl múltkor csőtörésünk volt, ígérgette egy vállalkozó, hogy jön és megcsinálja. Én egy hétre pakoltam be, hogy átköltözzünk ideiglenesen a szüleimhez, pár ismerősöm meg emiatt is beszólt, hogy miért vagyok olyan negatív, úgyis kész lesz pikk-pakk. Nyilván egy hétig nem tudtunk visszaköltözni, ahogy én számítottam, és így, hogy erre készültem és elég holmit pakoltam, nem is volt olyan hatalmas probléma. Miért lett volna jobb, ha ott állunk tiszta ruha nélkül, de reménykedve-nevetgélve? Így megoldottuk, és kész.
Sokkal szívesebben barátkoznék hozzám hasonló beállítottságú emberekkel, engem kicsit idegesít ez a tukmálás, mikor néhány ismerősöm rám akarja erőltetni, hogy higgyem el a teljesen irreális dolgokat.
Egyébként is azt látom, hogy ez a "pozitívgondolkozás - megtudomcsinálnimentalitás" sok kárt okoz, több ismerősömön látom, hogy emiatt nem képesek elengedni olyan dolgokat, amik tényleg nem nekik valók, és nem látják be, hogy olyanok mint a farkát kergető kutya. Vannak dolgok, amiket fel kell adni.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem vagyok motivált, nem gondolom hogy értelmetlen élni, stb., egyszerűen ha összehasonlíthatatlanul nagyobb az esély a kudarcra valószínűség szerint, akkor miért magyarázzam be magamnak, hogy jó lesz? Vannak reális céljaim, van motivációm, csak nem hiszek a mesékben.
válasza:Egyetértek a kérdezővel.
A sok legyél pozitív ember miatt élünk ilyen műanyag hazug világban.
legyél pozitív=hazudj önmagadnak, és másoknak is. Ne legyél reális. Vedd fel az állarcot. Ha valamit posztolsz magadról, mindig azt mutasd hogy milyen szuper jó életed van.
Nem magával a boldogság kereséssel van baj, hanem hogy ezek az emberek csak az egyik oldalát nézik az egész életnek. Legnagyobb önzőség ignorálni azt a sok fost amiből a világ összeáll.
Szükség van negatív, úgymond "gondolkodó" emberekre, akik nem csak néznek, hanem látnak..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!