Ez álszentség, vagy normális hozzáállás?
Ha támogatom, hogy mindenki dönthessen szabadon abortusz és szülés között, de én magam nem vetetném el a sajátom, csak nagyon durván szélsőséges esetben.
Általában nem tekintem még embernek a magzatokat, de a sajátomat a kezdetektől annak tartanám és elvárnám hogy az egészségügy is mindent megtegyen érte, ami lehetséges.
A saját testedről a saját szabályaid szerint dönthetsz.
A döntés joga jár azoknak is, akik abortuszt akarnak, és azoknak is, akik nem.
Gond csak akkor szokott lenni, amikor valaki megprobal mások helyett dönteni,szoval nem vagy álszent.
Álszent az, aki másoknak tilt valamit (vagy elítéli), miközben ő maga megszegi ugyanazt a tilalmat.
Azt mondod, szabad döntési jogot akarsz a témával kapcsolatban mindenkinek. Ez nem csak azt jelenti, hogy el is lehet vetetni, hanem azt is, hogy meg is lehet tartani. Te utóbbit választod, nem vagy álszent.
Ha azt mondanád, hogy pl milyen ostobaság a nyomorba szülni, meg milyen hülyék azok a szülők, akik egy sérült gyereket életben tartanak, pedig lehet, hogy sosem fog tudni lábra állni vagy elvégezni az iskolát, miközben te meg foggal-körömmel kapaszkodsz épp egy ugyanilyen gyerekhez, na az álszentség.
Az egész lényege az, hogy senki ne szóljon bele a másik döntésébe.
Te azt mondod - nagyon helyesen -, hogy elfogadod, hogy mindenki dönthessen, ahogy akar. Ezen belül nyilván te is döntesz valahogy.
Teljesen normális.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!