Hogyan ne legyek bunkó az emberekhez?

Nem szeretnéd, hogy bárhogy is bánjanak veled.

Egy kicsit bújj ki a falak mögül, és engedj közelebb másokat. Egy kicsit hagyd, hogy "bánjanak" veled.

Pár szót váltotok, megbeszélitek az aktuális híreket, időjárást, bármit.

#1,3,11 elmehet a pitsába.

Kérdező, a #7,9-re hallgass! Meg rám, mert több tekintetben ilyen cipőben járok. Keresd meg az eredetét, mikor, milyen körülmények között alakult ez ki? Azt kell megérteni, feldolgozni, és akkor lesz megoldás. Ehhez nagyon el kell ,mélyedned magadban.

Az én esetemben egy merev, szigorú, kevés empátiát mutató személyiség rajzolódott ki, ami nemigen volt népszerű az emberek körében. Nagyon nem haladtam semerre az emberi kapcsolatokban. Ekkor elmentem pszichológushoz, terápiára kezdtem járni. A terápia előttig meg voltam győződve arról, hogy én nem fogom a magam baját leverni máson. Csak azért mert engem szivattak "kiskatonaként" az "öregek", én ezt nem teszem. Sajnos kiderült, hogy a szándékom ellenére mégis. Ugyanis ahogyan velem bántak gyerekkoromban, túlzott szigorral, elég sokszor eléggé érzelemmentesen, nem vigasztalva, ez lett a norma nálam, teljesen észrevétlenül. A terápia ezt kibontotta.

Téged kiskorodban értek ilyen-olyan hatások, teszem azt, téged ellöktek a srácok, nem fogadtak be. Emiatt benned feszültésg keletkezett, amit kisgyerekként levezettél másokon, akik emiatt megint nem fogadtak el, és ez így ment körbe. Vagy csak egy közeli valaki (apád?) bánt így veled, és azt tanultad meg, hogy ezt így kell csinálni. Akár az alkoholizmus is "öröklődik" így.

#15

"#1,3,11 elmehet a pitsába."

Azért a te kezelésed is úgy tűnik kidobott pénz volt!

Egyébként felhívom a figyelmed a szabályzat egyik pontjára:

"Ne a válaszokra válaszolj, hanem a kérdésre! Mások válaszáról a véleményed a lefelé és felfelé mutató nyilak segítségével (azaz a válasz értékelésével) közölheted!"

Kérdező!

"Sajnos bunkó a modorom"

Ha ennyire pontosan tudod, akkor változtass rajta!

Neked nem pszichológus kellene, hanem illemtanár!

Olyan nekem ez, hogy nem mered magadhoz közel engedni a másikat, mert lehet, hogy a rosszat látod csak meg benne, vagy félsz tőle, és egyből így reagálsz. De valójában mitől/kitől félsz? Magadtól, a haragodtól? Nem jó az, ha ellöksz mindenkit magad mellől, mert egyedül is el lehet végezni dolgokat, de van, hogy segítség kell egy probléma megoldásához, és ha nincs már a közeledben senki, mert elmarod magad mellől a másikat, az baj.

Kívánom, hogy enyhülj meg:).