Van itt más is aki ilyen?

Szoktam találkozni én is ilyen kérdésekkel. Vannak helyzetek, szituációk, amikor ténylegesen nehéz élethelyzetekről van, lehet szó, vagy súlyos betegségről, bármiről és akkor is csak a sablon-válaszok jönnek. Látszólag minden egyszerű: "gondolkodj optimistán", "minden fejben dől el", "lehetetlen nincs csak tehetetlen és lista ember" stb. Vannak, lehetnek helyzetek, amikor valaki mindent hárít, a felelősséget is és nem akar megmozdulni, vagy tenni valamit, esetleg szenved. Nagyon-nagyon nehéz megítélni pár mondatos írás alapján, bármiféle egyéb körülmény ismerete nélkül az adott szituációt, legalábbis néha. Ettől függetlenül pillanatok alatt ki tud alakulni a "fekete-fehér nézőpont" bármi kapcsán.

Igen, sajna ilyen vagyok. nekem ilyenkor csak az a fura, hogy egy kívülálló egyből megtalálja a megoldások kulcsát.

Én így szoktam, bár utána hangosan is elmondom, hogy hova képzelek, én vagyok az ok, vagy hogy merek mást kifogásolni, amikor én se teszem meg ezt,meg azt. Ám gyakorlatba megtenni a megoldáshoz vezető dolgokat..ahhoz több önfegyelem kéne,+ a sokszor ismételt hárító, indok gondolataimat h "miért nem csinálom", tartósan át kéne alakítanom