Hogy hívnátok ezt az állapotot?

Fiatal vagyok. Egyszerűen nem vagyok boldog semmitől. Bármennyire is szeretnék az lenni nem megy. Egyre inkább észreveszem magamon, hogy akaratomon kívül megbantom az embereket. Utána amiatt is rosszul érzem magam. Otthon szépnek látom magam de amint kilepek az utcára elfogy minden önbizalmam. Van párom, szeret én is szeretem de felé sem vagyok érdeklődő. Lassan gyereket szeretnénk. Ez az egy éltet. Azon kívül semmi. Önbizalmam a béka feneke alatt. Jelenleg ha miliardjaim lennének és luxus villában élnék akkor is ugyanúgy érezném magam most.. Csak úgy vagyok.. Buliban sem tudok felszabadult lenni. Olyan mintha teljesen magamban lennék. Pedig régen nagyon nem ilyen voltam. Mindent vártam. Most meg semmit. Se nyaralást, semmit. Ürességet és elveszettseget érzek.