A gondolkodás képessége vagyis az hogy kiemelkedtünk az állatvilágból mitől alakulhatott ki?

"itt jött képbe a beszéd, ami a neandervölgyieknél például nem volt meg"

A neandervölgyiek tudtak beszélni.

[link]

"Vagy a többi állatnak, hisz az ember fejlődött a legtöbbet, de az egyetlen is ilyen mértékű fejlődésben, pedig bármelyik más állat is lehetett volna."

Egyazon ökológiai fülkét nem szokott több különböző faj tartósan betölteni egyazon élőhelyen (ha nem érted elsőre, akkor nézz utána a niche fogalmának).

Példa: Szibériában ahol él farkas, ott nem él rozsomák, és ahol él rozsomák ott nem él farkas.

Miért? Mert egyazon niche-t tölenének be.

Túlságosan átfed az életmenet stratégiájuk, túlságosan azonosak az erőforrás igényeik. Nem tud tartós egyensúly kialakulni a két faj egyidejű, egy helyen tartózkodása során.

Pont ezért asszimilálódott részben, de leginkább mondhatni kihalt a neandervölgyi ember is Európából.

A neandervölgyi egy külön fejlődési ág volt, a modern Homo sapiens az inkább Afrikában alakult ki. Csak később keveredett/találkozott a neandervölgyivel, ami már Európában élt.

Két nagyon hasonló életmódot, életmenet stratégiát folytató faj egyértelműen kompetítora lesz egymásnak.

Baktériumoktól kezdve bármilyen élőlénycsoporton át ez így működik. Ezért nincsen baromi sokféle csúcsragadozó egy területen. És minél egyhangűbb (tudományosabban mondva: Homogénebb) egy élőhely, annál kevesebb fajt fog eltartani.

Mert kevés az ökológiai fülke, ebből adódóan kevés faj fogja azokat betölteni.

Voltak más hominida fajok is, de ezeket aztán egy jobb kompetítor mindig kiírtotta (részint beolvasztotta, ha tudtak szaporodni).

Az evolúciónak nem az a lényege hogy kb emberszerű, mindenevő, kézzel rendelkező, csoportban élő intelligens lények alakuljanak ki. Ez egy nagyon általános félreértése az egész folyamatnak.

Az evolúcióban az az egyetlen szempont, hogy az egyedek halmazán belül az egyed a saját génjeit tudja a többi riválissal szemben a leghatékonyabban terjeszteni.

Ennek pedig majdhogynem végtelen számú stratégiája lehet.

Egy baktérium ebben az értelmezésben (márpedig ez a helyes értelmezés) SEMMIBEN sem fejletlenebb, vagy sikertelenebb, mint az emberi faj.

Sőt, igazából mondhatjuk hogy a baktériumok sokkal sikeresebb fejezetei az evolúciónak, hisz példányszámukban sok nagyságrenddel felülmúlják az emberi faj teljes létszámát.

Az ember hozzájuk képest kifejezetten specialista faj, és csak az eszünk révén tudjuk némileg úgy módosítani környezetünket, hogy élhetővé tegyük. (például az is a környezetünk módosításának számít, hogy az év felét minuszokban élő európai népek ruházkodás által tudták meghódítani azokat a területeket, ahol amúgy természetes adottságaink révén nem élnénk túl).

Szóval nem egy megmagyarázhatatlan eset az ember.

A rengeteg fitnesz növelési stratégia közül az ember (és még megannyi emlős, vagy madár) a csoportban élést, és ezzel párhuzamosan a bonyolultabb szociális hálókban gondolkodás felé indult el. Ez nem tudatos választás eredménye (hisz az 22-es csapdája lenne).

Egész egyszerűen szelekció.

-Csapatban jobban műküdő egyedek előnyre tettek szert (pláne a közeli rokonaikkal való kapcsolatok miatt, ami közvetett módon növeli a saját fitneszüket)

-Ebből adódóan a csapatjátékos működés elterjedt egy populációban

-Ez a képesség más populációkhoz képest az egész populációnak közös előnyére vált (adaptív tulajdonság, fixálódott)

-Más, nem csapatjátékos populációk alul maradtak a versenyben

Sehol nincs tudatos választás. Pusztán genetikai hajlamok, képességek, amik aztán a gyakorlatban megmérettetnek (ez az amit sokan "véletlennek" neveznek tévesen.)

Minden stratégia ábrázolható fügvényekkel, hogy mennyire tekinthető sikeresnek. Itt nincsenek véletlenek. Ezek mind szabályszerűségek.

Egyértelmű matematikai szabályszerűség, ha a kisebb utódgondozásra fordított energia hatására nőhet az utódszám, de így nő az utódok mortalitása is (lásd: bármilyen állat, ami eszetlen sok utódot hoz világra, pl halak, rovarok).

És az már környezettől függő kölcsönhatás, hogy egy ilyen sokat szaporodó, keveset gondoskodó stratégia, vagy pedig egy keveset szaporodó, sokat gondoskodó stratégioa fog elterjedni.

Kb mint az üzleti modellek.

Magas minőségű termék, nagy energia ráfordítás, vagy ócska termék, de eszetlen darabszám?

Mindkettőre van példa (elsőre pl Rolex óra, másodikra 1000 forintos cipő).

Az ember is ilyen versenyben jött létre.

Mi egy olyan stratégiát választottunk, amivel nagyon kevés más faj "próbálkozott", és mivel mi gyorsan kisajátítottunk a szerzett képességeink által egész ökológiai fülkéket, ezért más faj nem is indulhatott el a versenyben. A többi hominida fajt jellemzően kiirtottuk. A főemlősök többi ága meg haladt a maga útján, és megmaradt (hozzánk képest) alacsonyabb kognitiv képességek szintjén (de ez is annyira változó, hogy hogyan nézzük. Egy 2 éves gyerek még nem feltétlenül tudja felismerni a tükörképéről hogy az tükörkép, egy 2 éves csimpánz már felismeri).

Szóval az a baj, hogy nagyon emberközpontúan fogják megf ezt a témát a legtöbben.

Az evolúció nem tűz ki semmilyen célállomást magának.

Az evolúcióban értelmetlen "fejlettebb és kevésbé fejlett" fajokról beszélni.

Pusztán emberi önkényesség, hogy egy macskát fejlettebbnek találunk egy halnál (ilyenkor azért illik megmondani hogy milyen tulajdonságában).

Az evolúcióban minden jelenleg élő faj egy sikertörténet. Az a faj tekinthető egyedül zsákutcának, ami kihalt.

Ebből adódóan bármi ami él, az sikeres.

Nem attól lesz sikeres egy faj, hogy 90 kilogrammos rádióadót tud a magaslégkörbe feljuttatni, ami aztán adatokat küld le a Földre.

Sikeres attól lesz, ha túlél generációkon keresztül a faj génkészlete.

Ez a baktériumokra, a medúzákra, és az összes majomfélére is igaz. Tehát mind egy sikeres konstrukció, ami más más környezetben, más más módon oldja meg a túlélését.

Innentől kezdve már csak az egyéb fajokkal való kompetíció fogja megszabni hogy melyik irányba folytasson "fegyverkezési versenyt".

"pedig bármelyik más állat is lehetett volna."

Ez nem igaz. A rovarok (vagy úgy általában az ízeltlábúak) nem lehettek volna soha sem olyan szinten intelligensek mint mi.

konkrétan fizikai tényezők teszik lehetetlenné jelenleg, hogy nagyobbra nőljenek, és ezáltal bonyolultabb idegrendszert alakíthassanak ki. ez a keringési rendszerük felépítéséből, és a légzőrendszerükből adódik.

Egész egyszerűen túl sok olyan alapvető testi jegyük van, ami korlátozza őket bizonyos irányú fejlődésben.

Nem tudnak elkezdeni a jelenlegi oxigén koncentráció mellett nagyobbra nőni, mivel az ízeltlábúakra jellemző rendszertani bélyegek (nyílt keringés, trachea csövek) egyszerűen ezt nem teszik lehetővé.

Márpedig egy bonyolult idegrendszerhez nagyon fontos a megfelelő oxigénellátás fedezése, és a megfelelő idegsejt szám (ami egy rovarnál nem áll fenn).

de pl a varjaknál, vagy némely delfineknél jól látszik hogy az evolúció nagyon különböző ágain (mihez képest különböző persze...) az intelligencia megjelenik ha az előnnyel jár.