Számotokra visszataszító viselkedés ha az ember a szobában eszik és nem a konyhában/étkezdében?

Nem tekintem visszataszítónak, de nem is helyeslem. Egyrészt magadban többet zabálsz, főleg a TV előtt, másrészt teljesen kivonod magad a családi életből. A közös étkezések és az étkezések alatti beszélgetés, az egyrmásra odafigyelés, a napi események elbeszélése stb. igen fontosak lennének egy normál, jól működő családban.

Ps: Nekem negatívabb az, hogy a GYK-n elterjedtek az ostobaságot jelző idióta kis szmájlik, és a pocsék, trehány "telós" helyesírás.

Nekünk nagyon fontos,hogy meglegyen a napi egyszeri asztalnál együtt evés. Azon felül mindneki ott eszik,ahol jól esik. De kultúráltan,tálcával, szalvétával és a mosatlant utána azonnal a mosogatógépbe téve. Az 5 éves is betartja. Gondolom egy normális családban nem katasztrófa az a fél óra,amit egymással eltölt az ember. Beszélgetve...

Ha a szobádbante ilyen embertelen mennyiségű ennivalót eszel,az azért van,mert közben géppel tv-vel stb tereled a figyelemed. Becsapod az agyad és a gyomrod is,ami hosszú távon nem lesz jó.

Én nem tudom, mi ez az evés közbeni pofázás mánia. Már felnőtt vagyok, de mi otthon tudtunk kaja nélkül beszélgetni egymással. Csak leültünk, és beszéltünk, nem kellett közben csammogni.

Az is úgy zavar, hogy a munkahelyen ennék szépen csendben, kérdeznek valamit, válaszolok, "micsoda?", mert nem hallotta; én pont bekaptam egy falatot, és rágnám, de pofázni kell, mert "mi? mi? mi?". Ha meg tele szájjal elismétlem, ugyanúgy nem érti, és a 10 perces evésből lesz egy félórás stresszes pofázás.

Mindenki akkor egyen, amikor éhes, és ott ahol akar. Sztem nem baj ha valakinek undorító a szobája. Fontosabb, hogy magát ne hagyja el. Mosson fogat, meg ilyenek. Ha vki a tükörbe nézve nem hányja el magát, akkor valószínűbb, h a szobáját is tisztábban tartja majd.

Ha valaki családi ebédekre, meg tiszta szobára kényszeríti a gyerekét, akkor az lehet h stréber lesz, meg bérrabszolga, mert megtanulja, h azt kell csinálnia, amit mások mondanak neki.

Nàlunk nappaliban van tv, apa szokott csak néha elötte "tàbort verni (a csalàdunkban amugy nincs vacsora meg közös étkezések max hètvégente, de apànak ugye munka utàn muszàj normàlisan ennie)szoval en oda szoktam ülni mellé es olyan jolesik vele enni puha kanapén tv vel(kplönben egyedül enne)

Kb ennyi is a kapcsolatom apàval alig van mindenki otthon melo/suli, hétvégén baràtokhoz lépek.

Szerintem nekem ezek a közös kajàk lesznek az örök emlékeim rola felnöve ebböl a korbol, szoval most leszamitva a kisgyerekkori emlékeket.

Én is szoktam a szobámban enni.Fordítottan sem zavarna ha valaki a szobában enne, nyilván arra, hogy ne morzsáljon meg ne egyen le dolgokat alap, hogy odafigyelünk.

Az 5-ös válaszolóval pedig teljes mértékben egyetértek,ugyanígy vagyok ha evés közben beszélni kell :D