Nem hagynak békén, mert túl szorgalmas voltam. (Bővebben lent) (? )

Zeneiskolába járok már 11 éve. Sajnos egyedül az én tanárom csinálja, hogy soha nem ad szünetet. Hárman be kell mennünk szünetben is minden nap.

Régen nagyon szorgalmas voltam, és ezt be is tartottam. Viszont 3 éve belefáradtam, és lecsökkentettem az óráim, hosszát, valamint közöltem a tanárral, hogy mivel nem zenész szeretnék lenni, ezért nem szeretnék szünetben is bejárni.

Most viszont előről kezdődik minden. Hiába vagyunk hárman, akkor is az a legnagyobb baj, hogy ÉN nem megyek be. Ha otthon maradok, vagy csak kések 5(!!!) percet, már jön a telefon, hogy hol vagyok. Ellenben, ha más nem jön be, csak annyit mond, hogy ,,biztos, nem ér rá''. Ha meg én nem érek rá, mindjárt lustának nevez.

A legrosszabb az egészben, hogy mindig azt mondja, hogy ezt az én érdekemben csinálja. De én ezt nem kértem.

Nagy szemétség tőlem, ha ezen a héten már nem megyek be, és, ha hív, akkor nem veszem fel a telefont?

Bocsánat, ha hosszú és nehezen érthető lett.

És még valami:ezt nem azért írtam, hogy sajnáltassam magam, hanem, hogy elmondjátok a véleményeteket.